Fülep Lajos levelezése IV.
Levelek
„Debreceni diákok telepesházakat építettek Baranyában" címmel híradás jelent meg a kollégiumi diákok munkájáról a Pécsi Napló 1939. VII. 19-i sz.-nak 5. lapján. Ld. még 1322. ill. 1330. sz. FLné szüleinek debreceni címe. 4 Császár János (1910-1987) 1924-1929 között végezte a bajai tanítóképzőt, ahol 1927-ig, bajai lelkészsége végéig FL volt a vallástanára. 1929-ben FL Zengővárkonyba hívta kántortanítónak Császárt. 1932-ben dalárdát szervezett, amely hamarosan díjat nyert. Zengővárkonyban évente több hangversenyt és műsoros estet is rendeztek, más falvakban is felléptek. Egy Váralján 1938-ban rendezett ünnepségen egyebek mellett pl. Liszt-, Bárdos Lajos- és Kodály-kórusokat adtak elő. A dalárda a II. világháború során szűnt meg, mivel több tagja elesett, s a kis falu lakosságából nem lehetett pótolni őket. 1951-ben pedig Császárt - egyházi funkciója, a kántorság miatt - áthelyezték, s tovább nem tudott a kórussal foglalkozni. Már az 1933-as esperesi jelentés megjegyzi a zengővárkonyi iskoláról, hogy „messze kiemelkedik a többi iskolák fölé, a növendékek még a hangjegy olvasásban is olyan tökéletességre tettek szert, hogy bármit leénekelnek első látásra." (A Tolnai Egyházmegye közgyűlésénekjegyzőkönyve. Szekszárt, 1933. 37. p.) A Gyöngyösbokréta mozgalom keretében tánccsoportot is szervezett Császár János, majd feleségével együtt színjátszó kört hozott létre, faragó-, szövő-, hímzőtanfolyamot rendezett. 1957-ben letartóztatták és három évre ítélték. 1959-ben amnesztiával szabadult. Ezután nem engedték tanítani s tartania kellett attól, hogy nyugdíjjogosultságát is elveszti. Ekkor FL latbavetette tekintélyét, kihallgatást kért, majd felkereste Ilku Pál akkori művelődésügyi miniszterhelyettest, aki 1939-ig maga is falusi tanító, 1945 után pedig Pécsett városi párttitkár volt. FL kérésére Szalatnai Rezső, Ilku egykori pozsonyi tanítóképzőintézeti tanára is közbenjárt az ügyben. Tanítói alkalmazást azonban Császár János továbbra sem kapott, más munkát kellett vállalnia. A zengővárkonyi iskola falán emléktábla őrzi emlékét. 1308. FÜLEP LAJOS - GILICZE SÁNDORNAK Z[engő]Várkony, 1939. IX. 7. Kedves Sándor! VIII. 29-én írtam Neked, 1 szabadságot kérve - mivel eddig nem válaszoltál, úgy értelmezem, hogy qui tacet consentire videtur, hétfőn, 11-én végre útra kelek Debrecenbe a három heti fórödésre; a bejelentett időben nem mertem elindulni a bizonytalan politikai helyzet miatt. 2 Most már talán csak nem lesz baj, remélhetőleg megmaradunk semlegesnek - ami legokosabb volna. Csatoltan küldöm az isk[olai] könyvtár alapján a kívánt jelentést. 3 S még egy jelenteni való van, nem tudom, már most jelentsem-e hivatalosan, vagy meg kell várnom, amíg a világi hatóság dönt az ügyben: tegnap d.[él]u.[tán] (6-án) 3 órakor tízperci szünetben (bár nem tudom, mi címen van d.[él]u.[tán] „tíz perc") a felügyelet nélkül az iskola udvarán nyargalászó gyerekek az utcára is kirohangáltak, kettőt egy arra menő auto elütött; egyiknek semmi baja se lett, a másikat (Fiú Károly I. o.jsztályos] t.[anuló]t - az egyik debreceni telepes fia) koponyaalapi töréssel haldokolva szállították Pécsre, a klinikára; ott azt mondták, nincs remény. Ma, mikor e sorokat írom, még nem kaptam hírt róla. Kérlek, adj utasítást, hogy most jelentsem-e hivatalo56