Fülep Lajos levelezése IV.

Levelek

Sajnálom, hogy erről a regény-irományról

3 szóltam. Megbántam, de most már nemküldeni is szégyellem. Ebben azonban bízom, hogy azt fogja mondani rá: ezt csakugyan ne! A Műv.[eltség] Könyv.[tára] világirodalom kötete számára íródott, évekkel az olasz fejezetek

4 után, amik 1909-10 tájáról valók, és pedig azért kellett rá vállalkoznom, mert Alexander

5 kikönyörögte belőlem azzal, hogy nincs senkije, aki megírja. (Ez is volt egyik fő oka a kötet megjelenése elmaradásának; végtelen soká készült, írók hiányában. Én ezt 913-14 táján írtam, a szedés 916-ból van, ha akkor kiszedték, azt bizonyítja, hogy a megjelenésnek nyomdai lehetősége megvolt de még mindig hiányoztak a kéziratok, s addig hiányoztak, amíg összedőlt a világ. Én meg csak nem írhattam meg az egész világirodalmat, - bár A.flexander] azt szerette volna legjobban.) Szóval ez majdnem lexikális cikk, stricte ismeretterjesztő, ügyvédek, orvosok, miniszteri] tanácsosok, illetve főkép a feleségük és lányuk számára. Ennek akkor jó lehetett, ma már ezt se tudom megítélni - de ma! Szégyellem (hiszen pénzért kellett írnom akkor, foglalkozás nélküli új házas voltam!) - szóval itt van, a rosseb essen bele, kérem, fusson át rajta, s mindjárt küldje is vissza, ugyancsak ajánlva, a porto-költséget természetesen megküldöm. Azért nem már most, mert nem tudom mennyi lesz. S ha már időmilliomosnak csapott föl, megkérem még valamire, amihez nem is kell idő, a világban jártában-keltében elintézheti. Más kell hozzá: diszkréció és ügyesség, tudtommal mindkettő meg van Magában. Amire kérem, nem relatíve, hanem abszolúte bizalmas. Tehát: hetek óta ostromolnak a régi írások új kiadása miatt. Nem akartam engedni, végül kénytelen voltam - hogy mért, annyira szubjektív ízű, hogy írni nem érdemes róla, majd egyszer szóval. A leveleket egy Karay Gyula

6 nevű festő írta nem tudom, ismeri-e a nevét. (Pár éve Orsós professzorral

7 volt pöre, mert azt lekutyap-ázta.) Hát ez az ember egymást érő leveleiben olyanokat írt, hogy kezdtem kételkedni - a magam épelméjűségében, t.[udni]i.[llik] azt hittem, hallucinálok. Hogy jobban megértsen, ideírok leveleiből egy pár idézetet: III. l.-i levélből:

8 „A közeljövőben írni fogják a lapok, hogy negyven fiatal ember kulturális egyesületet szervezett azzal a céllal, hogy Fülep munkásságát megismerje, megismertesse és népszerűsítse. Aztán eddig hat napilap, öt hetilap, két folyóirat és egy francia folyóirat munkatársai vannak megszervezve arra, hogy egy adott időponttól kezdve állandóan idézzenek Fülep müveiből és ismertessék Fülep munkásságát. Hát kérem többek közt erről lenne szó. Akár hiszi Ön, akár nem, katakombák mélyén egy fanatikus szekta bujkál, várva a felszínre emelkedés időpontját, ami kizárólag attól függ, elég erős-e arra, hogy diadalra vigye a zászlót, Fülepet." - No Szigeti, pipált-e már ilyet? Persze, az utolsó sorok egy kicsit ütköznek az elsőkkel, de hát - kicsire nem nézünk. S mivel ez se használt, íme a III. 12-i levélből: „A... (cikk-címek) újabb publikálása ezt a célt akarta szolgálni és nem üzleti érdeket. S mert Ön megtiltotta ezek kiadását, mi megkerülve az Ön tilalmát, a törvényszabta keretek közt idézetek formájában, apránként nyilvánosságra hozzuk azokat, természetesen abban a formában, hogy ne kelljen „szégyenkeznie", mint egyik levelében írja. - A szóban forgó írások némelyike csupán az Ön számára minősülnek „íróasztal-hulladéknak". De nem áll ott mindenki, ahol Ön. Amire Ön lefelé néz, arra más még felfelé is nézhet. A „népszerűsítés" célját szolgáló Nietzsche például a németek szemében a világirodalom legjobb Nietzsche-tanulmánya." - Ezután már nem 516