Fülep Lajos levelezése IV.

Levelek

hogy milyen szégyenletes dolgokkal állok ki a világ elé. S még magam is segítettem benne, mikor a ládából előkerült olyan dolgokról is írtam neki, amikről ő nem is tudott, amikről tehát hallgathattam volna. Hát nem én vagyok az igazán „megfontolatlan"? Hiszen a M.[agyar] M[üvészet]-et is jobb szeretném visszaszívni még most is, a szerződés aláírása, s a részletekkel való foglalkozás után is. De éppen ma kaptam levelet egy igen tehetséges tanárjelölttől,

1

1 akit megkérdeztem, ki lehet-e adni újra a Nietzsche-t,

1

2 s közöltem vele a M.[agyar] M[űvészet] új kiadása tervét, azt írja: „Rég örültem úgy valaminek, mint ennek a hímek. A M.[agyar] M[űvészet]-et már rég nem kapni; s nem egy embert ismerek itt a ...-ban is, aki szívesen birtokolná, plane így megnövelve egy kitűnő cikkel... néhánnyal közöltem is - nagy volt az öröm. A collected papers publikálását legalább ilyen fontosnak gondolom, éppen most, amikor a gondolatszegénység, a fecsegés, a szubjektív impressziók és szimplán vagy nyakatekerten buta elmélkedések ülik diadalukat; legalább az a pár fiatal, aki megérdemli, látni fogja, hogy máskép is lehet, így ahogyan ezekben van, ennyi erudicióval, a tárgyban-élés ilyen komolyságával és mélységével. Ha valaha szükség volt ezeknek összegyűjtésére, most a legsürgetőbb és legégetőbb; a bennük rejlő pedagogikum most válhat leggyümölcsözőbbé. Persze: túl minden pedagogikumon, érzem és tudom jelentőségüket, egyébként is - erről azonban már tanulmány kéne. Hogy lehet-e a Nietzsche-bevezetést publikálni? De még mennyire! Csak - s ezt fölösleges is mondanom - meg kell hagyni úgy ahogy van, fiatalos könyvnek, hiszen ez is az, mint a Nietzscheé; így szép, ebben az erős, szélesen áradó, affektív stílusban. S N[ietzsche]-hez is így illik legjobban!"

1

3 - Hát ilyenféléket írt nekem Karay is jóformán másodnaponként érkező leveleiben, s Maga is kezdettől fogva olyan komolyan lépett fel - mit tehettem? engedtem! A többi most már öérov év youvacn Ksixau

1

4 És végül - ez ugyan már líra, de nem kevésbbé fölém kerekedő - Magukban újra élem a fiatalságomat, mindkettőjük verekedő kedvében és elszántságában. Mert ha volt valaha verekedő, én az voltam. S mi lehet ifjítóbb a vén Toldinak, mint ifjakat làmi a maga helyén? Hiszen Maga, kedves Barátom, valóságos alter-egója az én hajdani habitusomnak. Nincs most itt kezem ügyében Magával egyidős koromból való képem, ide teszek egy 15 év előttit, ebből visszakövetkeztethet.

1

5 Az Építészet cikkét már korrigáltam, ép ma küldtem el a levonatot. (Tegnap kaptam.) Az eddig meglevő - az egésznek kb. a fele - kb. 30 könyv-lapnyi terjedelmű, ugyanennyit szándékozom még írni. Padányi

1

6 még 10.-én táviratban közölte, hogy ki akarják adni. Most már pár nap múlva az Ép.[ítészét] meg fog jelenni, szeretném, ha elolvasná, ha hozzájut, s megírná róla a véleményét; már így is lehet látni, mit ér. Persze, ez is folyóirathoz alkalmazkodó írás, de így is fontos dolgok vannak benne. Részvéttel olvastam, amit feleségéről írt. Remélhetem, hogy nem nagy a baj? Kérem, tolmácsolja üdvözletem és jókívánságom. Nézem az írásom - attól tartok, sokat nem tud elolvasni belőle. Vagy már megszokta ezt a hieroglifet? 514