Fülep Lajos levelezése IV.

Levelek

7. Az egyház presbitériumának felügyeleti joga van annak ellenőrzésére és biztosítására, hogy a fentiHcikötések megtartassanak s az épületben mindenek, mindenkor ékesen és jó renddel follyanak; 8. Ha a Dalkör idővel más testületnek kívánná átadni a Népház vezetését, ez csak a pres­bitérium s az egyházi felsőbbség engedélyével történhet. 9. A Népház a tanítói javadalom kárpótlására fizet a tanítónak évi 10 arany pengőt." (A Tolnai Ref. Em. lt. A zengővárkonyi presbiteri ülések jegyzőkönyve. 1937. XII. 29. Zen­gővárkony.) A zengővárkonyi presbitérium jóváhagyása után a határozatot felterjesztették a Tolnai Egyházmegye espereséhez, aki továbbította az Egyházkerülethez. Ez utóbbi 1938. VII. 22­én megadta hozzájárulását a kért terület átengedéséhez. 1939. III. 14-én FL ceruzavázlata alapján Kőszeghy pécsi mérnök elkészítette a Népház tervét, majd hozzáláttak a 12.000 pengős költségvetés anyagi alapjának megszerzéséhez. Komoly támogatást nyújtott Horvát István, Baranya megyei alispán, akivel FL még pécsváradi főszolgabíró korában életük végéig tartó barátságot kötött. Az ő tanácsára két ízben is a Földművelésügyi Minisztériumhoz fordultak, amely a kérvényben „gazdasági népház"-nak nevezett intézmény építésére egyszer 1500, másodszor pedig 2000 pengő segít­séget adott az építkezéshez. A vármegye többször gyűjtést indított a népház felépítésére, gyűjtöttek Zengővárkonyban és több környékbeli faluban, s adakoztak a Zengővárkonyban táborozó debreceni kollégiumi diákok is. Acsné dr. Császár Piroska őrzi azt a „Kimutatás a Kultúrház építésénél végzett közmun­kákról" feliratú füzetet, amely az 1939. I. 20-VI. 16. közötti időben végzett kőfejtés, köhor­dás, útjavítás, fahordás, fahuzatás, fűrészelés, tégla- és deszkaszállítás, vályogvetéshez poly­vaszállítás, majd ablak- és ajtószállítás munkájában résztvett zengővárkonyi gazdáknak, illetve azoknak a nevét tartalmazza, akik homokot, töreket, faanyagot stb. adtak az építke­zéshez. A II. világháború kitörése, az építési anyagok árának emelkedése csak lassította, de nem akasztotta meg az építkezést. 1942-ben állt az épület, 1942. VIII. 20-án benyújtották a vár­megyéhez az építkezés elszámolását, de a hibák kijavítását csak 1944-re végezték el azok az iparosok, akik ellen a rosszul végzett munka miatt pert kellett indítani. Az épületre vállalt egy éves garancia csak 1945-ben, a háború után járt le. (Az építkezés iratai a Tolnai Ref. Em. lt. A zengővárkonyi ek. iratai között találhatók Zengővárkonyban.) Az ifjúsági ház építéséhez a falubeli gazdák főleg fuvarral, a Keresztyén Ifjúsági Egyesü­let fiatal tagsága fizikai munkával járult hozzá. Megépülése után összejöveteleket tartottak, színielőadásokat rendeztek. A zengővárkonyi fiatalok előadtak operetteket mint a Mágnás Miska, Gül baba, de népszínmüveket, mint Szigeti: A vén bakancsos és fia a huszár, és iro­dalmi értékű darabokat is, mint Móricz Zsigmond Nem élhetek muzsikaszó nélkül c. vígjáté­ka. A szervezés és rendezés munkájában a legnagyobb szerepet Császár János tanító és fe­lesége vállalta, de résztvett benne FLné is. Ld. még 1379., 1381., 1387., 1389., 1397., 1399., 1400., 1402., 1403., 1405., 1409., 1443., 1444., 1458., 1493. és 1528. sz. 40

Next

/
Thumbnails
Contents