Fülep Lajos levelezése IV.

Levelek

nem jönne el még most, amíg az idő meg nem vesz? Annyira kívánom már Magát, hogy - s ez a legnagyobb, amit mondhatok - képes volnék már Pestre is elmenni Ma­ga miatt, ha volna, hol megaludnom. 3 Nekem nagyon rossz nyaram volt. Állandó láz - főkép azért nem írtam. (Ezt hagy­tam utóljára.) Most kezdek egy kicsit jobb állapotba jutni. Meddig? Szeretettel öleli Fülep Lajos PIM Kézirattár V 4140/271/6. Kézírás. Budapestre ír levél. 1 FL utolsó Füst Milánnak írt levele IV. 20-án kelt (Id. 1443. sz.), ld. még 1445. és 1456. sz. 2 Füst Milán nem járt Zengővárkonyban. 3 Füst valószínűleg e levél vétele után hívta meg FL-t Budapestre szállóvendégnek. Ld. 1400/3. 1474. FÜLEP LAJOS - VAS ISTVÁNNAK Z[engő]V[árkony,] 1942. X. 21. Kedves Barátom, megjöttek a könyvek' s milyen örömes meglepetésként, nem kell mondanom az után, amit - most már nyilvánvaló - hallott. De nem így vártam. Weöressel 2 megígér­tettem - elmondván neki, mennyire szeretem a költészetét s mennyire érdekel a sorsa -, hogy elküldi őket s a szarházi így teljesítette az ígéretét: Magára továbbította. (Általában nagy továbbító őkelme.) Nagy-nagy köszönet érte, s restelkedés is: mivel fogom egyhamar viszonozni? Elekkel is sokat beszéltem a nyáron Magáról, sőt meg is üzentem vele, amit művé­ről gondolok; egy percig rá is gyanakodtam, hogy ő bujtotta föl a könyv-küldésre, de nem, mégis csak W.jeöres] a tettes. Hanem, ha ennyire értékelem, mért nincsenek meg ezek a könyvek? A versekről magam se igen tudom. Ami verse csak megjelenik nekem hozzáférhető helyen, mind elolvasom, s nem egyszer; s kívánom is őket együtt. De a könyvrendelésnek, fene tudja, valami lelki mechanizmusa van; ha az ember akkor valami miatt elmulasztja, rendszerint végkép elmarad. Az emlékkönyvről a Nyugatból értesültem 3 - már nem emlékszem, azért nem kerestem-e, mert a Ny. [ugat] recenzióinak szokása szerint a könyv címének, kiadójának közlése nélkül írt róla v[ala]ki, vagy mert a recenzióból úgy vél­tem, a könyv nem is került forgalomba, Privatdruck barátoknak; de így valahogy le­maradtam róla. Pedig ez is nagyon érdekelt. Magánéletéről semmit se tudtam - abból a recenzióból értesültem; nagyon megrendített, hogy ilyen veszteség érte. 4 Sejtettem, hogy ennek költészetére nagy hatást kell tennie. S úgy látom, jól sejtettem. Amiket azóta írt, legjobbjainké mellé testvérülő remekművek. 279

Next

/
Thumbnails
Contents