Fülep Lajos levelezése IV.

Levelek

1409. ELEK ARTÚR - FÜLEP LAJOSNAK [Bp. 1941. XI. 3. előtt] Carissimo, most hétfőn mégis elmentem a Magyar Csillag' asztalához, bár semmi sem húzott feléje. Ott láttam ugyanazokat az öregeket, akiket legutóbb, ugyanazon hallgatagságban, mint akkor. Hangjuk ott csak a fiataloknak van. Olyan fesztelenek és mókásak, mintha a Nyugat bölcsője ringatta volna őket. Illyés szerkesztői funkciót végzett. Olvasta a szerkesztőségekbe küldött könyvek címét és mindenik után megkérdezte, hogy ki vállalná a kritikát? Különös módja a szerkesztésnek. Osvát nem így csinálta, hanem maga jelölte ki a recenzenst, mert ismerte embereit és képességeiket. Ha valamelyik nem vállalta a feladatot, mindig volt készenlétben más jelölt. Bajos elképzelni, hogy jóra vigyen az ilyen népszavazás-szerű szerkesztési módszer. Végül is nemcsak azok vannak a világon és nem csak azok alkalmasok a lapban való szereplésre, akik a hoszszú asztalt körül ülik. Illyésnek amellett, úgy látom, nincsen is meg eléggé a tekintélye. Kortársai, de a nála fiatalabbak is ffaternizálnak vele és jó egy és mást megengednek maguknak véle szemben. Persze, hogy Maga volt az, aki keveselte Illyés műveltségét, amikor szerkesztőségéről beszélgettünk Várkonyban. Azóta magam is látom. Olyan tájékozatlanul néz szét a beküldött könyvek között. Úgy látom, nem nagy olvasó, ami szintén negatív szerkesztői tulajdonság. Egyébként kézről-kézre járt a társaságban a már kész Babits-emlékkönyv.

2 Hatalmas kötet. Volumenével a Statisztikai Hivatal vaskos kiadványaira emlékeztet, de közelről megnézve, barátságosabb a képe. A tartalmáról nincsen véleményem, mert arra már nem jutott időm, hogy olvasgassak benne. Úgy láttam, hogy összefoglaló címek alatt külön-külön csoportokba osztva szerepelnek a különböző közlemények. November elején Babits emlékest is lesz a Zeneakadémián.

3 Bevezeti Illyés, Babitsról beszél Cs. Szabó László.

4 A többi szereplő színész, színésznő és énekkar. Előre borzong a hátam a szavalatoktól. Közben meglátogattam Babitsnét.

5 Elég rossz idegállapotban van még mindig, s hozzá az élet gondjai is nyomják. Logodi-utcai négy szobás öröklakását eladta, mint ő mondja, jó áron, ami természetes is, mert az ingatlanoknak mostanában növekvően nagy az ára. A lakás másodmagának túlságosan nagy: ez volt elhatározásának az egyik oka. De hogy olyan hirtelen intézte el a dolgot, azért volt, mert nagyon ránehezednek a szenvedések házának emlékei. Minden bútordarab, a szobáknak minden zuga szegény Mihálytjuttatja eszébe, keresztútjának legborzalmasabb stációit, s ezt nem bírja. De szerencséje nincs a szegény asszonynak. A négyszobás lakás jó árán csak egy kétszobás lakást sikerült vásárolnia, s annak árából is adós maradt 10,000 pengővel (ugyanennyivel tartozik a Logodi-utcai lakásra is). Az egyetlen vigasztalás - ha ugyan az - hogy modern, vagyis mindenféle kényelmi berendezéssel felszerelt lakást kapott az ócska házbeli régiért, igaz, hogy jóval kisebb terjedelmű térfogatú szobájút. Bútorainak nagy részétől nyilván meg kell válnia és az is kérdés, hogy hogyan talál helyet Babits könyvtárának.

6 173