Fülep Lajos levelezése III.

Levelek

KczírB s Káplár Miklós ld. 825. sz. ill. 828/6. 1 Ld. 832. sz. 2 Valószínűleg saját 828. sz. levelére utal. 3 Ld. 831/6., 9. és 10. 4 Ld. 828/5. 834. KÁPLÁR MIKLÓS - FÜLEP LAJOSNAK Bp. 1931. XII. 4. Igen tisztelt Mester! Engedelmet kérek, hogy így szólítom és aztán, hogy újra írok. De nem bírom ki, hogy a kiállítás bezárásáig ne íijak, mikor annyi sok mondanivalóm van. Aztán pedig, hogy méltóztatott mondani, hogy csak íijak bizalmasan, hát így megírom a kialakulóban levő tervemet. Mihelyst időt tudtam rá szakítani, az volt az első, hogy elmentem a Szépművészeti Múzeumba.

1 A modem képtárban Szinyei tetszik legjobban. A pacsirtának az ege tetszik nagyon. Aztán Ferencit [!] szeretem nagyon, és Rippl-Rónait. Azon csodálkoztam most, hogy Hollósi kukorica fosztása és Csók István Ezt cselekedjétek az én Emlékezetemre, mennyire rokonságba vannak egymással. Vagy csak én fogtam rá. A régi képtárban több kép tetszik. Cézannenak csak egy csendélete van, de az nagyon szép, és Gauginnak[!] is van egy szép tájképe.

2 Hanem a régi képtárban van egy kompozíció „Hegyi beszéd" id. Peeter Brueghel festménye.

3 Nem tudom, hogy nem-e az az akit Cézannal tetszett említeni? Ettől a képtől alig tudtam szabadulni. Abból a képből megéreztem, hogy mit tudok én, és hogy van az megcsinálva. Milyen levegője van annak! és milyen színes és milyen egyéni. Nagyon bámultam. Ha az ember ilyen képeket lát, látja meg, hogy mennyit kell még tudni az embernek. Annyira menni nem is számítok, azaz számítanék és törekednék én, de biztosan nem érhetek el odáig. Mert az olyan tömör és mély és színes, pedig azt régebben festették, hogy olyat festeni szinte lehetetlen. Most aztán gondolkoztam ezeken, hogy ugyanazt bármennyire is szép, nem akarnám megfesteni. Most aztán miképpen lehetne olyanformán csinálni, hogy az én felfogásom szerint, az én szememmel nézve és az én témámat olyan értékűre megcsinálni mint az. Ez nehéz. Itt törik bele a bicskám. Itt érzem a művészet nehézségét. Nem elég az, hogy az ember csak szüntelen a természetet fesse. Valamit érzek, hogy kellene, de nem tudom mit. Nagyon sokat töröm most a fejem ezeken. Szeretném, hogy ha majd hozzáfogok dolgozni, hogy addigra valamit kidolgozzak a fejembe, hogy mégis mit kellene csinálnom. Tudni szeretném mi a lényeg. Ezeket megtudni nagyon nehéz. Ezeken nagyon sokat töröm a fejemet. Most ha el tudnék adni valamit, ami ki van zárva, úgy gondoltam, hogy kimennék Párizsba, és megnézném a nagy mesterek munkáit és azután azt feldolgoznám magamban, amit láttam a magam szemével nézve, a magam témáját az én színeimmel 78