Fülep Lajos levelezése III.

Levelek

ben, mert náluk csak úgy lehet valamit elérni, ha az ember az asztalra üt. Aki legjobban tenne valamit, Dr. Ecsedi István,

7 de neki meg van kötve a keze, mert a pol-, gármester nélkül semmit sem tehet. Ők azt nem érik fel ésszel és nem is törekednek rajta, hogy mennyire szüksége volna Debrecennek egy olyan magosabbrendű előadásra. Én már említettem az Ön nevét, de nem vésődött az emlékezetükbe. Én a paraszt eszemmel úgy szoktam jellemezni durván, hogy a teheneknek hiába olvasna fel az ember Sekszpir[!] verseket és Dosztojevszkijt, ők csak tovább legelnének. Ezeknek az uraknak is hiába beszél az ember, ők tovább is azok maradnak. Ha nem méltóztatna rossz néven venni, szeretném tudni min dolgozik most? Nagyon érdekelne. Rippl-Rónai

8 hívta fel a figyelmem, hogy olvassam el kritikáját, de még én olyan nagy összefoglaló és mély dolgot művészetről nem olvastam. Nekem jobban tetszik, mint Taine elmélkedése.

9 Az is volt a vágyam, hogy megismeijem, de nem volt alkalmam rá. Most aztán elhatároztam magam és írtam. Nagyon szeretném egyszer ha össze lehetne jönni, hogy legalább pár órát elbeszélgethetnénk nekem az nagyon hasznos lenne. Kiállítás után meg is lehetne tenni, ha egy kis pénzt tudnék szerezni. Leutaznék, mert nekem az minden pénzt megérne. Most olyan szerencsés vagyok, hogy a Británnia Szállodába lakok. Két hónapig teljes ellátást kapok és azt képpel fizetem. Ha csak lehet méltóztassék teljesítem kérésemet! Az Isten is meg fogja érte áldani. Kívánom a legjobbakat! szívből üdvözli Káplár Miklós MTAK Kézirattár Ms 4587/317. Megj.: Masits 422-426. p. Kézírás. A levél mellett Káplár Miklós: Életrajzom 1931. c. írása (a cím a kézirat végén van), valamint 6 db fénykép (MTAK Kézirattár Ms 4587/318-323.). Zengővárkonyba írt levél. Káplár Miklós ld. 825. sz. 1 Ld. 827. sz. 2 Ld. 827/6. 3 Rózsaffy Dezső (1877-1935) művészettörténész, festő, kritikus. 1911-ben az Az Újság kritikusa, 1912-től a Szépművészeti Múzeum könyvtárának és modern szobortárának őre. 4 Móricz nem írta meg Káplár életrajzát, kiadta viszont Káplár e levélhez mellékelt önéletírását „Milyen árat kell fizetni a művészetért?" címmel. (Nyugat, 1931. XII. 16. 24. sz. 679-681. p.) Reprodukciót nem közölt a Nyugat. 5 Déri Béla a Nemzeti Szalon igazgatója volt. 6 Az önéletrajz megjelent a Nyugatban (ld. a 4. sz. jegyzetet), újabban pedig ld. Masits 422-426. p. 7 Ecsedi István (1885-1936) etnográfus, 1912 óta a debreceni Városi Múzeum munkatársa, 1925-től egyetemi magántanár, 1929-1936 között a debreceni Déri Múzeum igazgatója. 8 Rippl-Rónai szerepéről Káplár önéletrajzában ír. FL írásai Rippl-Rónairól: Rippl-Rónai József. (= Magyar Szemle, 1906. II. 8. VIII. évf. 6. sz. 93-94. p.), Rippl-Rónai József. (= Az Ország, 1906. I. 31.1. évf. 27. sz. 9. p.), Rippl-Rónai József. (= A Ház, 1910. III. évf. 10. sz. 223-228. p.), RippRónai kiállítása. (= Ébresztő, 1917. IV. XVII. évf. 4. sz. 15-16. p.) és ír róla a Magyar művészet c. kötetben is. (Bp. 1923.152-153. p.) 9 Taine, Hippolyte: A művészet filozófiája. Ford. Szana Tamás. Bp. 1878. c. műre utal. 72