Fülep Lajos levelezése III.

Levelek

progresszív egyesület volt. Alapítói Juhász Géza, Gulyás Pál, Kardos László és Schlotter Ferenc. Irodalmi, zenei és képzőművészeti szakosztálya volt. Színvonalas, főleg irodalmi előadásokat rendezett a modern magyar irodalom legjobb képviselőinek részvételével. Első elnöke Ady Lajos volt. Az 1933-ban tervezett és 1934-ben megvalósult Válasz c. folyóirat kezdetben szorosan kapcsolódott az Ady-Társasághoz. 1951-ben megszüntették. 4 A Csokonai-Kör 1890-ben alakult Debrecenben az irodalom és művészetek, valamint a Csokonaikultusz ápolására. Konzervatív szellemű egyesület, elnöke Géresi Kálmán, majd Pap Károly, utóbb pedig Csobán Endre volt. 5 A Debreceni Műpártoló Egyesület 1902-ben létesült, előbb a Városházán, majd a Déri Múzeum felépülése után a múzeumban rendezett tárlatokat. 6 A Tiszántúli Szépmíves Céhet 1930-ban főleg hírlapírók hozták létre, elnöke Baltazár Dezső püspök, majd 1936-tól Csobán Endre lett. Tagságában írók és jószándékú dilettánsok egyaránt helyet kaptak. 1948-ban megszüntették. 7 Baltazár Dezső (1871-1936) ref. lelkész, jogász, liberális teológus, 1911-től haláláig a Tiszántúli Ref. Egyházkerület püspöke. 8 Ybl Ervin Izsó Miklósról írt cikke a Budapesti Hírlap 1931. IX. 8-i számában jelent meg. (5. p.) 9 A Déri Múzeum épülete 1930. májusában készült el. 1

0 Senyei Oláh valószínűleg FL 1929-es, a Pesti Naplóban megjelent cikkei kapcsán gondolta, hogy FL szabadjegyet kaphat a laptól. 1

1 Rabinovszky Máriusz (1895-1953) művészettörténész állandó és szoros kapcsolatban állt a debreceni képzőművészekkel. Az említett katalógus: A Debreceni Ady-Társaság képzőművészei. Berki Irma, Holló László, Káplár Miklós, Medgyessy Ferenc, Senyei Oláh István, Vadász Endre, Rabinovszky Máriusz bevezetőjével. [Debrecen,] 1931. Az Ady-Társaság kiadása. 1

2 Oláh Gábor (1882-1942) költő, író, debreceni tanár. FL-sal nem volt közelebbi kapcsolatban. 818. FÜLEP LAJOS - SENYEI OLÁH ISTVÁNNAK Zengővárkony, 1931. X. 7. Kedves Barátom, igen köszönöm a rólam való megemlékezést s a cikkében és levelében

1 megnyilvánuló baráti ragaszkodást, melyet értéke szerint becsülök és viszonzok. Levelére

2 nem válaszoltam azonnal, mert nem akartam azzal az érzéssel tenni, hogy a dolognak bár legkisebb részletét is nem vizsgáltam meg alaposan. Tövirőlhegyére áttanulmányoztam tehát a menetrendnek minden betűjét, amely az innen Debrecenbe jutásról szól, spekuláltam, amennyire csak tőlem telt, s mivel már nem tudok se új vonatkombinációt, se új gondolatot találni, megírom, hogy a terv rendkívüli nehézségekbe ütközik — hacsak a téli menetrend nem hoz valami váratlan, kedvező változást (amiben nem nagyon bízom — a téli menetrendet ugyan még nem ismerem, de tudvalevő, hogy nagyobb változásokat nemigen szoktak csinálni, legalább is kívánatosokat nem). Ön bizonyára csak a Pest—Debrecen vonalat vette figyelembe s úgy gondolta, hogy a gyorssal este 6 órakor ott lehetek, még aznap este az előadást megtarthatom s másnap reggel a gyorssal már jöhetek is vissza. Igen ám, csakhogy ahhoz a gyorshoz innen sehogyse lehet csatlakozást találni — se Dombóvár, se Szekszárd, se Baja felől, úgy hogy nekem innen hajnalban kell elindulnom, hogy este 10-kor Debrecenben legyek, a pesti vesztegléssel több mint 16 órát úton lennem! 58