Fülep Lajos levelezése III.

Levelek

hatalom, ami kezéből kicibálja. Egy szüntelen „de" egy örökös „nem"-re, mint mikor két kisgyerek összevész ezen a két halálig hangoztatott szón s a végén - hangos sírás a vége. Itt is halálig szól a két szó - hangos sírás lesz a vége. Egy nagyra hivatott, nagyon rosszul vezetett, halál útjaira tévedt, drága faj koporsója fölött. Őszinte nagyrabecsüléssel vagyok Szerkesztő Úrnak kész szolgája Kiss Géza ref. lelkész U. i. Most látom, hogy, amit magánlevélnek szántam, tulajdonképpen hozzászólás lett a kérdéshez. Ha gondolja Szerkesztő Úr, felhatalmazom a leközlésére. Legalább minden szava őszinte éppen azért, mert egyszerűen akartam írni. Bár beszélnének inkább gügyögve erről a kérdésről, csak történnék már valami, mint az a sok-sok szóáradat, amivel fordul föl az egész magyar élet. Nagyon hálásan megköszönném a Nyugat idevágó számait. - Újra elolvastam a levelemet. Mégiscsak bizalmas ez. Olyan részei vannak, amikért lecsuknának. Ez az eset is bizonysága lenne annak, hogy igaz, amit írtam. Ne tessék lecsukatni. A levél eredetije magántulajdonban. Szövegét Illyés Gyula nem adta közre. Illyés 1933. X. 18-án kelt válaszát ld. Achs Károlyné: Illyés Gyula levele Kiss Gézának. = Jelenkor, 1977.1050-1055. p. 1

3 Pezenhofer Antal: A demográfiai viszonyok befolyása a nép szaporodására. Bp. 1922. Illyés valószínűleg azért nem találta meg a könyvet, mert tévesen „Petzenhofer"-nek hitte a szerző nevét. 950. KISS GÉZA - FÜLEP LAJOSNAK [Kákics, 1933. X. 16. után] Kedves Lajosom! Ma egész nap szakadt az eső, feneketlen sár van, sajnáltam kis szolgálónkat a neked megírt levéllel postára küldeni. Jobb is. Délután Illyéstől megkaptam a Nyugat 3 egykés számát.

1 Engedd meg, hogy beszámoljak benyomásaimról most, hogy valamennyi hozzászólást végigolvastam. Az egész szóáradatnak annyi értelme volt csak, hogy a Te igazán alapos készültséggel megírt hatalmas és megrázó cikkedet belekiálthasd a világba. Bámulok azon a lelki szegénységen, tökéletes hozzánemértésen, ami valósággal süvölt ki a többi hozzászólásokból. Őszintén megvallom, hogy mást vártam. Nem haragszol meg, ha ideírom jegyzeteimet ? Illyés Gyula: 1./ Csakugyan nem tud magyarul. 2./ De rendszerbe se tudja szedni gondolatait. Ilyen zagyva szóáradatot még keveset olvastam. Ha legalább művészi volna. Hol ebben az írásműben a „művészi"? 3./ Nincs egyetlen gondolata, amit magából termelt volna ki. 4./ Sőt egyáltalán nincs gondolata. Ha van, miért nincs, — ha nincs, miért van? A megoldás — olyan legyen, mint az ostordurranás: konduljon meg bele az agyad is! — ennyi: „Mit tehetünk?" Felelet: „Hidakon robogunk át... " 230