Fülep Lajos levelezése II.

Levelek

nizációs kereteink még mindig a régiek, és csak a régi színvonal elvben való feladása mellett lennének csökkenthetők. — Elképzelhetetlenül kínlódunk tehát, én magam minden erőm megfeszítve kell, hogy dolgozzam, s sokszor már egyéni teljesítőképes­ségem végső határán járok, de fel nem adok semmit, inkább abbahagynám a munkát. Mivel irodalmi téren szabad véleménynyilvánítás, szabad hang nem lehetséges, hi­szen mindenből politikát csináltak, nem lehet kiadványaimat egyelőre a régi irány­ban folytatnom. Mást pedig, ami eddig irányomtól való eltérést, elvfeladást, vagy konjunkturahajszolást jelentene, semmi szín alatt nem akarok csinálni, ezt az időt egy régi tervem felújítására akarom felhasználni. Számomra 1850-ben megszűnt a magyar irodalom egyelőre. De úgy látom, illetve régi meggyőződésem, hogy a ma­gyar kultúra és a magyar társadalom egyik legfőbb betegsége éppen a tradíciótlanság — és úgy látom, hogy legnagyobb szellemeink, akiket persze holtig destruktívakként üldöztek életükben, mindig a Nyugattal való szellemi kapcsolaton dolgoztak, az álta­lános emberinek, az európaiságnak a bajnokai voltak. Az a hitem, hogy régi íróink igazán való megismertetése, helyes világításba való beállítása, újrafelfedezése, ha az az iskolai nevelést, illetve a klasszikusok iskoláinkban való megutáltatását ellensú­lyozni alkalmas volna, elsőrendű kultúrcselekedet lenne. — A múlt évi három kis könyv 2 ennek a programmnak az au[f]taktja volt, — és egy kísérlet arra is, hogy a magyar könyvstílus, a tradíciókhoz kapcsolódó magyar tipog­ráfia felé egy lépést tegyünk. Sajnos, anyagi erőnk, és a mai nagy árak nem olyanok, hogy ezeket a törekvéseket tömegkiadványokon valósítsuk meg. így ezeket is csak kis példányszámban, ha nem is kifejezett luxuskiadásként lehet megcsinálni. — A tavalyi három kis könyv 600 — 600 példányban jelent meg, több mint fele nem kelt el. Idei kiadványainkat 1200 példányban, két másik sorozatot 600 — 600-ban nyo­mok. 3 Hogy programmunkat amelyen Király Györggyel 4 és Kozma Lajossal 5 dolgo­zunk együtt, tisztán lássa, majd amint annyira leszünk, küldök részletes prospektuso­kat. ­A három kis könyvből nem küldtem szét a szokásos tiszteletpéldányokat, ezt anya­gi helyzetünk nem engedi meg, csupán közelebbi barátaink kaptak azokból, de per­sze Önnel kivételt tettem. — Elküldtem a három kis könyvet, kérem, fogadja szíve­sen. Meg fogja érteni, hogy mai helyzetem milyen, elszakítva attól a körtől, amely­ben szellemi életemet éltem, legkedvesebb munkatársaimtól, s hogy ez a fent expli­kált kiadó programm sem egyébb, mint: — Medina. Elek Artúrnak én is, Feleségem is őszinte részvétünket akartuk küldeni, édesany­ja elhunyta felett, 6 de annyira le vagyunk láncolva, hogy nem jutott rá időm. Kérem, adja át neki, üdvözletünkkel együtt, és közölje vele azt is, hogy két hónapos kis leá­nyunk van, 7 akinek végtelenül örülünk, bár egyelőre sok gondunk van vele, mert táp­lálása természetes úton nehézségekkel jár, mesterségeshez meg nem akarunk egye­lőre nyúlni. — Úgy Önt, mint kedves Nejét, s Elek Artúrt szeretettel üdvözli régi barátjuk Kner Imre 80

Next

/
Thumbnails
Contents