Fülep Lajos levelezése II.
Levelek
Esperes úr levelének vétele után maga Arany lelkész úr utasította a gondnokot 3 erre a szétosztásra. Ez az osztoszkodás ugyan nem egyezik teljesen N[agy]t[iszteletű] Esperes Úr utasításával. Azt méltóztatott ugyanis írni, hogy „a mi a javadalma a lelkésznek pénzben, terményekben, földekben, természetesen a mostani értékek szerint, tessék azt kétfelé osztani és a felét 4-ed évi részletekben Arany lelkész úrtól és az egyházközségtől követelni." Én ezen sokat gondolkoztam, de megvallom, nem tudtam rájönni, mi módon lehetne megvalósítani. Pénzt és terményt az egyházközség csak egyszer fizet be évente, már be is fizetett s jövő őszig már nem fog fizetni — hogy követelhetném hát negyedévenként? Tbvábbá: a papi földek csak jövő ősszel fognak, illetve nyáron, megint teremni, hogy követelhetem a termésüket előre, negyedévenként? Hiszen azt ma még nem lehet tudni, mennyit fognak teremni, de ha tudni lehetne is, nincs, amiből meg lehetne adni, amíg a termény be nincs takarítva Ez pedig majd csak a nyáron és ősszel lesz. Ilyen okokból én nem tudok érvényt szerezni szó szerint N[agy]t[iszteletű] Esperes Úr utasításának, azt hiszem azonban hogy ezen utasítás szellemében jártam el, amikor a magam részéről is hozzájárultam Arany lelkész úr intézkedéséhez, mellyel a most befolyt javadalmat osztotta ketté. Annál is inkább, mert mint írtam, ehhez a gyülekezet is ragaszkodik. Mint hogy azonban, ismétlem, így némi eltérés van N[agy]t[iszteletű] Esperes Úr szószerint vett utasítása s annak gyakorlati megvalósítása között, utólagos szíves hozzájárulását kérem a fönt jelzett osztozkodáshoz, mert semmi olyasmit nem szeretnék tenni, amivel N[agy]t[iszteletű] Esperes Úr teljes mértékben egyet nem ért. Ha pedig nem méltóztatnék hozzájárulását adni, úgy szíves utasítását kérem arra nézve, hogy az általam felhozott nehézségek figyelembevételével mi módon rendeli el a negyedévenkénti szétosztást. A legutóbb küldött költségelőirányzathoz és kísérő soraimhoz pótlólag még a következőket óhajtanám előterjeszteni: ott csak azt tartottam kívánatosnak, ha N[agy]tfiszteletű] Esperes Úr a pénz-többletből és a búza többletből valamit még a lelkészi fizetésre kiadni rendelne. Azután, hogy nekünk a 10 m[éter]m(ázsa] búzát kiadták, kiderült, hogy maradt még 5—6 m[éter]m[ázsa] búza. A presbiterek azon állításával szemben ugyanis, hogy a búzát sokan nem fogják befizetni, csaknem mindnyájan befizették. így tehát az atyafiak még kötelezhetők arra, hogy a már beszolgáltatottan kívül is adjanak némi búzát a többletből. Mindennél fontosabb volna azonban, ha N[agy]t[iszteletű] Esperes Úr az öt öl fának csonkítatlan kiszolgáltatására kötelezné őket. Az eddigi fa fogyasztásunk alapján tett számításaim ugyanis azt mutatják, hogy három öl fával lehetetlen a telet átvergődnünk. Még az öt is szűkecskén lesz elegendő. Az öt öl fa tehát teljesen és tökéletesen nélkülözhetetlen. És én hiszem is, hogy ha N[agy]t[iszteletű] Esperes Úr kötelezi őket, a rendeletnek eleget is fognak tenni. Úgy hogy, ha az atyafiak a 20 ezer koronán felül még némi pénzt, a 10 m[éter]m[ázsa] búzán kívül még némi búzát s az öt öl fát megadnák, akkor azt hiszem senkisem tekinthetné a díjlevelet megcsonkítottnak s akkor Arany lelkész úr is tökéletesen meg lehet elégedve és semmi oka és joga nem lehet többé panaszra. Még egyszer hálásan köszönve N[agy]t[iszteletű] Esperes Úr gyors és erélyes in45