Fülep Lajos levelezése II.

Levelek

Esperes úr levelének vétele után maga Arany lelkész úr utasította a gondnokot 3 er­re a szétosztásra. Ez az osztoszkodás ugyan nem egyezik teljesen N[agy]t[iszteletű] Esperes Úr utasításával. Azt méltóztatott ugyanis írni, hogy „a mi a javadalma a lel­késznek pénzben, terményekben, földekben, természetesen a mostani értékek sze­rint, tessék azt kétfelé osztani és a felét 4-ed évi részletekben Arany lelkész úrtól és az egyházközségtől követelni." Én ezen sokat gondolkoztam, de megvallom, nem tudtam rájönni, mi módon lehetne megvalósítani. Pénzt és terményt az egyházköz­ség csak egyszer fizet be évente, már be is fizetett s jövő őszig már nem fog fizetni — hogy követelhetném hát negyedévenként? Tbvábbá: a papi földek csak jövő ősszel fognak, illetve nyáron, megint teremni, hogy követelhetem a termésüket előre, ne­gyedévenként? Hiszen azt ma még nem lehet tudni, mennyit fognak teremni, de ha tudni lehetne is, nincs, amiből meg lehetne adni, amíg a termény be nincs takarít­va Ez pedig majd csak a nyáron és ősszel lesz. Ilyen okokból én nem tudok érvényt szerezni szó szerint N[agy]t[iszteletű] Esperes Úr utasításának, azt hiszem azonban hogy ezen utasítás szellemében jártam el, amikor a magam részéről is hozzájárultam Arany lelkész úr intézkedéséhez, mellyel a most befolyt javadalmat osztotta ketté. Annál is inkább, mert mint írtam, ehhez a gyülekezet is ragaszkodik. Mint hogy azonban, ismétlem, így némi eltérés van N[agy]t[iszteletű] Esperes Úr szószerint vett utasítása s annak gyakorlati megvalósítása között, utólagos szíves hozzájárulását ké­rem a fönt jelzett osztozkodáshoz, mert semmi olyasmit nem szeretnék tenni, amivel N[agy]t[iszteletű] Esperes Úr teljes mértékben egyet nem ért. Ha pedig nem méltóz­tatnék hozzájárulását adni, úgy szíves utasítását kérem arra nézve, hogy az általam felhozott nehézségek figyelembevételével mi módon rendeli el a negyedévenkénti szétosztást. A legutóbb küldött költségelőirányzathoz és kísérő soraimhoz pótlólag még a kö­vetkezőket óhajtanám előterjeszteni: ott csak azt tartottam kívánatosnak, ha N[agy]­tfiszteletű] Esperes Úr a pénz-többletből és a búza többletből valamit még a lelkészi fizetésre kiadni rendelne. Azután, hogy nekünk a 10 m[éter]m(ázsa] búzát kiadták, kiderült, hogy maradt még 5—6 m[éter]m[ázsa] búza. A presbiterek azon állításá­val szemben ugyanis, hogy a búzát sokan nem fogják befizetni, csaknem mindnyájan befizették. így tehát az atyafiak még kötelezhetők arra, hogy a már beszolgáltatot­tan kívül is adjanak némi búzát a többletből. Mindennél fontosabb volna azonban, ha N[agy]t[iszteletű] Esperes Úr az öt öl fának csonkítatlan kiszolgáltatására kötelez­né őket. Az eddigi fa fogyasztásunk alapján tett számításaim ugyanis azt mutatják, hogy három öl fával lehetetlen a telet átvergődnünk. Még az öt is szűkecskén lesz elegendő. Az öt öl fa tehát teljesen és tökéletesen nélkülözhetetlen. És én hiszem is, hogy ha N[agy]t[iszteletű] Esperes Úr kötelezi őket, a rendeletnek eleget is fog­nak tenni. Úgy hogy, ha az atyafiak a 20 ezer koronán felül még némi pénzt, a 10 m[éter]m[ázsa] búzán kívül még némi búzát s az öt öl fát megadnák, akkor azt hi­szem senkisem tekinthetné a díjlevelet megcsonkítottnak s akkor Arany lelkész úr is tökéletesen meg lehet elégedve és semmi oka és joga nem lehet többé panaszra. Még egyszer hálásan köszönve N[agy]t[iszteletű] Esperes Úr gyors és erélyes in­45

Next

/
Thumbnails
Contents