Fülep Lajos levelezése II.

Levelek

zonyítani fogom, hogy ép ellenkezőleg, Kajdi uralkodott annyira a presbitériumon, hogy f.folyó] é.[v] ápr.[ilis] 29-én kelt, saját kezűleg írt, első helyen aláírt s az egész presbitériummal aláíratott beadványban

3 presb.[iteriumi] gyűlés tartását követelte azzal a céllal, hogy a tanítói fizetés kiutalásának módjára január hó 21-én hozott és esperesileg jóváhagyott határozatot megmásítsa; amit a pressio alatt május 7-én tartott presb.[iteriumi] gyűlés egyhangúan meg is szavazott neki, de nemcsak ezt, hanem kivétel nélkül minden kívánságát (ezt a presb.[iteriumi] j[egy]zőkönyvet,

4 mely már egymagában is hű képét adja az állapotoknak és eklatánsul cáfolja meg a hazugságokat, a követelőző beadvánnyal együtt eredetiben be fogom mutatni). Kajdi egyébként is több ízben hangoztatta előttem, hogy az egész presbitérium, sőt az egész nép, az ő kezében van, azt tesz velük, amit akar, tehát vigyázzak magamra! ami ha nem is volt igaz oly mértékben, hogy az „egész presbitérium s az egész nép" az övé volt, mert igenis voltak és vannak jelentékeny kivételek, de tény volt abban az értelemben, hogy a legizgágábbak és legszájasabbak vele voltak, s vele együtt megfélemlítették és valósággal terrorizálták, a nép jobb érzésű rétegeit is, akik mukkanni sem mertek, s így ő az övéivel valóban korlátlanul uralkodott Várkonyban. — Ezzel szemben áll az a sajnálatos tény, hogy amikor én a presbitériumot fölvilágosító szóval óva intettem, ne ellenkezzen törvénnyel és felsőbbséggel (pl 1928. szept.[ember] 19-én, amikor Denke Antal lemondott tanító bíztatására a törvénnyel ellenkező hely.[ettes] tanítóra hirdették meg a pályázatot,

5 úgy hogy a választást, törvény-ellenessége miatt, esperes úr meg sem erősítette, amiről különben még lesz szó; vagy amikor f.folyó] é.[vi] május hó 7-én tiltakozásom ellenére, szinte Kajdi parancsára, fölforgatták az esperesileg megerősített határozatot stb.); továbbá az, hogy én hónapok óta nem tudok a presbitériummal, a tanítónak szinte rendőri felügyelete nélkül érintkezni s míg ők nélkülem és hátam megett számtalanszor gyűléseztek, én hiába hivatkoztam az E.[gyházi] T.[örvények] I.t.[örvény] c.fikkének] 42 jj-ra,

6 nem tudtam velük a tanító nélkül együtt lenni, hogy a tanító ügyeit, fegyelmijét stb. velük megismertessem s őket a súlyos erkölcsi és anyagi felelősségre figyelmeztessem. De a hazugságokkal szemben más is áll: mikor a nagy adó miatt (amiről szintén lesz majd szó) hozzám szinte napról-napra is seregestől jártak, s velem bizony nem egyszer gorombáskodtak, én mindig szelíden és szép szóval igyekeztem őket fölvilágosítani, annyira, hogy pl. R.[émes] Kurucz János és Szabó Sándor, az ügy fő-mozgatói, több ízben kijelentették, hogy ilyen türelmes embert, aki mindig szépen beszél stb. még nem is láttak (nekem nem barátaim, de ha ma megkérdezik őket, azt hiszem, még most is megmondják az igazat). Egyébként pedig a presbitérium, mely részben szintén el van vakítva és meg van vadítva (hiszen közülük való a fő-fő kolompos), szintén megmondhatja, hogy volt-e rá valaha eset, amikor én nem szép szóval és fölvilágosítással tárgyaltam velük az ügyeket erőszakoskodás és parancsnokoskodás helyett — amiről egyébként a pr.[esbiteriumi] jegyzőkönyvek is tanúskodni fognak, mert meg fogják mutatni, hogy volt rá több eset, amikor a presbitériumban sem a törvénynek, sem az egyház érdekének nem lehetett érvényt szerezni — Ha tehát a jelenlegi tanító, amint a panasz mondja, nem lázítja, hanem inkább csillapítja az izgatott népet — hogy lehet az, hogy ilyen csillapításra előzőleg nem volt szükség júl.fius] 8 óta viszont 452