Fülep Lajos levelezése II.

Levelek

muszáj volt, törik-szakad, az adószedést megkezdeni. Szabálytalan előzmények csak szabálytalanul fejeződhettek be, a törvényt már nem lehetett betartani, miután egy év óta nem volt betartva: hiszen ennek a költségvetésnek tavaly ilyenkor kellett volna elkészülnie! Rendesen és törvény szerint majd csak akkor mehet a dolog, ha a múltat egészen liquidáltuk. Ami már magát a költségvetést illeti, Nagyt.[iszteletű] Esperes Úr már megírta nekem,

3 hogy nem fogja jóváhagyni. Ezt én magam is kértem. Legyen szabad azonban most, hogy a viszonyokat itt alaposabban ismerem, nézetemet a kérdésről előadnom. Kétségtelen, hogy amit az atyafiak 20.000 K.[oroná]-n megváltottak, annál többet ér s ekként a lelkészi fizetség némi rövidséget szenved. De méltóztassék megnézni az egész szükségletet: 81.716 K.[orona]! Horribilis összeg ilyen kis gyülekezetben. Csak a tatarozási munkálatok közel 23.000 K.[oroná]-ba kerültek az idén. A legtöbb adófizető 500—1000 K.[orona] adót fizetett pénzben, a terményen kívül! Igen sokan persze nagyon zúgolódtak is érte. Az a meggyőződésem, hogy ha most a költségvetés egyszerűen visszavettetik s a hívek még jobban megterheltetnek, igen nagy elkeseredés lenne belőle s a határozatnak csak karhatalommal lehetne érvényt szerezni. Amivel a gyülekezet békéje hosszú évekre föl volna dúlva — még jobban, mint most — s az eredmény mégis nagyon problematikus volna. Ezért egy közvetítő indítványt bátorkodom tenni: ha csak lehet, ne méltóztassék a költségvetést kereken visszavetni, hanem módosítani, olyan módon, hogy a szükséglet és fedezet különbségéből, a 18.915 K.[orona] többletből a lelkész fizetésére még 5-10.000 Kjorona] kiadassék, akár pénzben, akár a termény-többletből. Többet nem igen lehet e többletből venni, mert az csak a papíron van meg ilyen összegben, lévén benne 3177 K.[orona] tavalyi adóhátrálék, hátrálék pedig lesz az idén is, meg aztán a szükségletben szereplő faárak, 2400 Kor.jona], már illuzorikusok, mert ma már 3200 — 3600 K.[oroná]-t kérnek. Ezt az elmúló évet már úgyis úgy kell tekinteni, mint amely elromlott s jórészt elveszett, örülnünk kell, hogy annyira lehet jutni az atyafiakkal, hogy egyáltalán fedezzék az egyház szükségleteit. Ebben az évben már csak foldozgatásokkal lehet segíteni. Ilyen foldozgatás az én indítványom, melyet ha el méltóztatik fogadni, s neki érvényt szerezni, azt hiszem, mindnyájan nagyon meg lehetünk elégedve. Majd a jövő évi költségvetésnél igyekeznünk kell többet elérnünk. Én remélem, hogy a lelkészi fizetésre többet lehet számítani, mert ilyen nagymértékű épület-javítások talán nem lesznek — ámbár azt, hogy a díjlevelet teljes egészében kifizessék, simán keresztülvihetőnek nem tartom. Amit itt írtam, ne méltóztassék fogadatlan tanácsadásnak tekinteni; ha Nagyt.[iszteletű] Esperes Úr nem tartja jónak, méltóztassék napirendre térni fölötte s bölcs belátása szerint eljárni. Én, a magam legjobb belátása szerint, nem tudok jobbat javasolni, mint amit javasoltam. A gyülekezet gyógyulása megkezdődött — ha most kíméletlenül operálunk, a beteg alighanem kimúlik. Mostanában jöttem rá, hogy az idén még a választók névjegyzékét sem készítették el. Ezt is hamarosan elkészítjük s elküldjük. Az is baj, hogy fiatal tanítónk van, aki járatlan az egyházi ügyekben s keveset tud segíteni. A költségvetés írásbeli munkáját ő végezte, első ilyen munkája, tessék elnézéssel lenni a törlések stb. iránt. 43