Fülep Lajos levelezése II.

Levelek

ideje alatt az egyetemre tanárrá neveztetett ki, mert buzgó communista volt. (Lásd A bolsevizmus Magyarországon a proletárdiktatúra alatt - dr Szabó László.)" (Uo. 285A921.) Hasonló panaszok egész sorát küldte Arany Antal a budapesti püspöki hivatalnak, Petri Elek püspöknek, majd az ó halála után Takács József püspökhelyettesnek és Ravasz László püspöknek is. (Dunamell. Ref. Ek. Lt. A/l. b. A ppi hiv ir. 290., 411., 2191 és 4640A921. ill. 265A922.) Még hónapokkal azután is, hog FL Medináról Dombóvárra került, köszönettel fordul Ravasz püspökhöz „a communista kinevezett tanár" áthelyezéséért, s egyszersmind tiltakozik amiatt, hogy FL állítólag vissza akar térni Medinára lelkésznek, s mint írja, ezért izgat ellene (ti. Arany Antal ellen), ezért állította pellengérre (az Egy gyülekezet lelki képe c. FL-cikkre utal), s felhánytorgatja ekkor is, hogy jövedelme felét át kellett engednie FL-nak. A tolnai egyházmegye 1920. VIII. ll.-i közgyűlésén az esperesi beszámoló a következőkben foglalta össze a medinai helyzetet: „Valóságos tűzfészek mostanában a medinai egyházközség élete. Nem külső szerencsétlenség, nem nagy elemi csapások nehezednek ezen egyházközség életére, hanem a régi turáni átok, a belviszály. A belviszály, amelyet szándékosan vagy tudatlanul maga a kiöregedett lelkész idéz fel a maga türelmetlenségével, a maga összeférhetetlenségével, gyűlöletessé téve maga körül mindenkinek a vele való érintkezést és végkifej lésben az egyházi életet [...] [A vizsgálóbizottság kiküldetése] sem hozta meg az óhajtott csendességet. Arany Antal lelkész úr a kiküldött bizottségok tagjait személyükben támadta és sértegette, tudatlansággal, rosszindulattal vádolta, azután és azóta az adminisztrátor személye ellen fordult és annak valósággal gyötrelmessé teszi mindennapi életét. Örökös mindennapi kötekedések, szitkozódások, sőt a parokiális élet lealacsonyítására hangos káromkodásoktól visszhangzik a templom tövében épült parochia, az Isten háza körül járó és ottan lakó hívek nagyobb lelki épülésére. Arany Antal lelkész úr mindenkit ellenségének tekint, aki nem az ő szája íze szerint beszél és önmagát végkép képtelen megbírálni és képtelen az egyházi élet külső tisztességét és belső békességét fönntartani." (A Tolnai Ref. Egyházmegye jegyzőkönyve. Szekszárd, 1921. 32.) 1922 januárjában a Tolnai Ref. Egyházmegye időszaki tanácsa mint fegyelmi bíróság, 1922. augusztusában pedig az egyetemes konventi bíróság Arany Antalt „a viszályoknak és gyűlölködéseknek kiapadhatatlan kútforrását" kötelességszegés és fegyelmi vétségek miatt nyugdíjazta. FL azonban ekkor már nem volt Medinán, a püspök 2318A921. sz. iratában 1921. XI. 1-től áthelyezte Dombóván-a. (MTAK Kézirattár Ms 4593/20.) 4 Göde Lajos (1882-1953 után) ref. lelkész. 1910-1924 között szekszárdi, 1924-1929-ig budapesti püspöki másodlelkész, 1929-től nagykőrösi lelkész. 5 A textus a hegyi beszédből való: Máté 5,5. 6 Medinai presbiter, gondnok. 349. FÜLEP LAJOS - KÁTAI ENDRÉNEK Bp. 1920. IX. 23. Nagytiszteletű Esperes úr! Még ugyanaznap, mikor levelem postára adtam, érkezett meg (express!) a medinai presbiterek „határozata", melyet mellékelten nyomban megküldök.

1 (A nagy sietségnek, amivel a dolgot csinálták s a határozatot elküldték, azt hiszem, részben a többségnek visszatérő engedékenysége az oka, részben az, hogy Nagy György Mihály,

2 mint a dolog elrontója, félt a többség haragjától. Úgy hogy a pillanat elég alkalmasnak látszik a tapintatos, de energikus beavatkozásra.) Mint levelemben jeleztem s mint a mellékletből látni méltóztatik, ez a jegyzőkönyv tulajdonképpen nem is presbiteri gyűlési jegyzőkönyv, semmi hivatalos jelle34