Fülep Lajos levelezése II.

Levelek

látja Ls őket, tudja, mi történik s esik igazán kétségbe. Kedves Barátom, ma minden eszközt meg keli ragadni és emberfölötti erővel alkalmazni, hogy megmeneküljünk. De nagyon sokat kellene erről írni, levélben el sem férne: majd ha Pesten leszek s Te is úgy kívánod, értekezhetünk róla. Talán Te meg tudsz nyugtatni — bizonyára megvan a programmod e rettenetes bajok fokozatos orvoslására. Végül a bogyiszlói ügyről,

1

0 melyről írsz, néhány szót. Az atyafiak még ma is teljesen tanácstalanul állanak. A többség ugyan Mészölyt, a faddi papot

1

1 szeretné, — másrészt azonban nem tartják sürgősnek a döntést a díjlevél tekintetében remélt engedékenység miatt. A szfenjt. benedeki papnak, Kováts F.[erenc]nek

1

2 is vannak, úgy látszik hívei: kész katasztrófa volna. A faddiakra viszont demoralizáló hatású — faddiak szájából hallottam — hogy lelkipásztoruk 2 évi (!) ottlét után faképnél hajlandó hagyni őket a jobb jövedelem kedvéért. (A népnek, bármennyire korrupt, a legtöbb esetben mégis finomabb erkölcsi érzéke van, mint a papjának.) Szóval nagy a megoszlás. Végül mellettem is van némi mozgás s állítólag meg akarnak hallgatni. Ez a megoszlás semmiképp sem válik a gyülekezetnek javára — s ha ilyen körülmények között teljesen rájuk bizatik a döntés, az eredmény még kevésbé fog javukra válni. Az okait majd elmondom egyszer szóval. Nos, ha elképzelhető bölcs beavatkozásra kínálkozó s a bizonytalanságban bizonyosság-teremtést kínáló alkalom, úgy ez az: természetesen ma már más a helyzet, mintha az első pillanatban nyúlhattál volna a dologba — akkor dirigálhattál volna Ma már csakugyan nem tehetsz mást, mint tanácsolsz és kérsz, ha akarsz. S erre meg is kérlek, légy oly jó, tedd meg: azt hiszem, ez csak nem összeférhetetlen a választási perek legfelső bírájának tisztével, ha írsz nekik s lelkükre kötöd, hallgassanak meg engem okvetlenül s megokolod, mért kívánod ezt}

2

. Csak ennyit, semmi többet. Azonban arra kérlek, hogy ezt közvetlenül nekik való írás formájában tedd meg — a közvetett üzenetnek kevesebb a foganatja. A püspöknek csak joga van azt tanácsolni valamelyik gyülekezetnek, hogy kit hallgasson meg?! Egyelőre más menedéket nem látok a számomra. Pedig a helyzetem változatlanul rossz, s neki megfelelő a lelkiállapotom is. Ami azt a „katasztrófát" illeti, melyről tudakozódok majd szóval — bár jeleit és nyomait szó nélkül is meg fogod látni rajtam. Ha talán Te tudsz más menedéket számomra a bogyiszlóin kívül, kérlek, ne mulaszd el. Szeretettel üdvözöl Fülep Lajos Dunamell. Ref. Ek. Lt. A/l. c. Elnöki ir. 1. doboz, 11-25. Kézírás. Budapestre írt levél. 1 Ravasz László X. 5-i levele nem maradt fenn. Feltehetőleg FL 371. és 382. sz. levelére válaszolt benne. 2 Ld. 381/2., 370/2., 382/4. 3 Máté 12,11. 4 Utalás az Egyházi Törvények 181.§-ára ld. 368/3. - Ld. még 368/3. 5 Ld. 382/3. 6 Utalás Arany Antalra ld. 348/3. 101