Fülep Lajos levelezése I.
Levelek
ni fogják a mi dolgainkat, mint vicaversa. Pénzek mindig az elfogadás pillanatában esedékesek, tehát egyszerre több dolgot is megvásárolunk. Cím még nincs, ez lesz a legnehezebb megoldandó kérdés. Kérem, írja meg megjegyzéseit nekem, közölje velem az Ady címét és a válaszát (az elsó számba már kellene Ady vers szeptember elején jó volna, ha itt volna) s mire a válasza megérkezik, már én a szerkesztőség címét is elküldhetem. Jó dolog, szép dolog lesz ez, s ha maga nem volna annyira nekikeseredve, azt ajánlanám, hogy még decemberig jöjjön haza. Hogy később érdemesnek fogja ítélni a hazajövést, azt biztosan tudom. A címem egyelőre: Gróf Haller utca 24. II/13. Civil lakásom címét még nem tudom. A József utcában van folvéve, de a számot mindig elfelejtem. Üdvözli barátja Márkus A dátum: postabélyegző. MTAK Kézirattár Ms 4588/311. Kézírás. Címzés: Mr. Louis Fülep Paris 12 Rue de la Grande Chaumière Franciaország Márkus László ld. 11/4. 1 Kiss József (1843-1921) költővel, aki 1890 óta A hét szerkesztője volt, FL 1906. ül. 25-én ismerkedett meg. Ld. 21/5. FL-nak ezután nem jelent meg írása A Hétben; Az Országban, a Magyar Szemlében, majd a Szerdában viszont igen. Márkus írt a Magyar Szemlébe és a Szerdába is, lehet, hogy a Hangok a jövőből. Paris, szeptember 8. keltezésű, a Magyar Szemle 1906. IX. 13-i számában megjelent cikkre vonatkozik a kérés. 3 Gundel János (1844-1915) gazdag vendéglős, legidősebb fia, Antal (1880-1914) kérésére vállalta a fia tulajdonaként és névleges szerkesztősége alatt megjelenő Szerda c. folyóirat finanszírozását. A 3. szám megjelenése után azonban megsokalta a költségeket, s mivel az előfizetők számát nem sikerült lényegesen emelni, a lap a 7. szám után megszűnt. Lavotta Rezső Harsányi Kálmánnak 1906. IX. 15-én a következőket írja: Fülep annak az új lapnak dolgozik, amely októberben jelenik meg Szerda címmel. Hallom, hogy 200 000 korona (vagy forint?) tőkével indul és Budapest legdrágább írói írnak bele. Minden cikket rögtön fizetnek . . . (OSzK Kézirattár, Levelestár) Gundel Antal elesett az I. világháborúban. ' Die Musik. Illustrierte Halbmonatschrift. Berlin-Leipzig-Stuttgart. Szerk. B. Schuster. Negyedrét alakú, szecessziós díszítésű lap. 1901-től jelent meg. ' Gundel János másik fia, Göröncsér-Gundel János a Szablya-Frischauf iskola tagja volt. - Szablyal'rischauf Ferenc (1876-1962) festő és iparművész Münchenben és Nagybányán tanult, 1903-ban Budapesten festőiskolát nyitott, utóbb, 1907-ben a Kéve művészeti egyesület alapítója lett. 1912-ben az Iparművészeti Főiskola tanára, majd igazgatója. Frischauf és felesége, Lowagh Ernesztin rajzolta a Szerda könyvdíszeit. Rajtuk kívül Göröncsér-Gundel János, Vögerl Rezső és Kürthy György, Voit Ervin, Loh wag Frida, Máté Ilona, Kedvek János, Kóris Kálmán, Mikola András, Tihanyi Lajos és b. Pogány Klemi rajzai jelentek meg a lapban. 6 Hubert Emil (1877-?) zenei író, az OSzK munkatársa. Hivatalosan csak a Szerda zenei rovatát vezette, ő volt azonban a tényleges szerkesztő. Amikor Gundel János megtagadta a lap finanszírozását, Hubertet tette felelőssé a magas költségekért, s a hírlapi botrány következtében Hubertet felfüggesztették állásából. A VKM által elrendelt vizsgálat nem talált ugyan törvénybe ütközőt eljárásában, de Hubert dcgileg összeomlott és nyugdíjaztatta magát. alávetették m[agukat a] mi - Márkus itt fordított a papíron, s kifelejtette a [] közötti szótagokat, nschburg Pál (1870-1945) elme- és ideggyógyász, nem írt a Szerdába. 9 Gombocz Zoltán (1877-1935) magyar és finnugor nyelvész, romanista. Kolozsvári, majd 1921-től budapesti professzor, ekkor a budapesti egyetem magántanára. A Szerda 2. számában jelent meg cikke. 50