Fülep Lajos levelezése I.

Levelek

Utolsó budapesti megbeszélésünk óta a helyzet változott, mert a Consiglio Nazionale közben határozatot küldött a magyar hivatalok vezetőinek és új, az előbbitől elütő nyilatkozat aláírását kívánja a magyar tisztviselőktől, amely határozat véglegesnek deklarálja az átvételt a provisorium gondolatának kizárásával, anélkül természetesen, hogy a mostani helyzet véglegességéről valamilyen biztosítékot nyújthatna. E változott helyzetről Meyer törvényszéki elnök

2 úr már küldött értesítést Minister úrnak s a magam részéről is azon kérésemet fejezem ki, méltóztassék sürgősen határozni afelől, hogy a tisztviselők ezt az új, általam is mellékelt nyilatkozatot aláírhatják-e annak veszélye nélkül, hogy a viszonyok esetleges változása után a Consiglio Nazionale szolgálatába lépett tisztviselőket a magyar állam majdan nem lenne hajlandó visszafogadni a maga szolgálatába szerzett jogaik csorbítása nélkül. Kérdés tehát, garanciát vállalhatok-e az itteni tisztviselők előtt arra nézve, hogy ha ők most a Consiglio Nazionale szolgálatába lépnek, Fiume azonban idővel esetleg Jugoszláviához csatoltatnék s az nem volna hajlandó őket átvenni, a magyar állam ugyanúgy veszi őket vissza a maga szologálatába, mintha megszakítás nélkül a magyar állam tisztviselői lettek volna. Amíg ez a kérdés nincs tisztázva, addig érdemlegesen nem oldható meg a fiumei tisztviselők helyzetének kérdése. Addig egyebet nem tehetek, minthogy alkudozom a Consiglio Nazionaléval az ő határozatuk s az aláírandó belépési nyilatkozat formájának a mi javunkra való megváltoztatása érdekében, amit, különösen politikai okokból, akkor is fontosnak tartok, ha a kormány még a mellékelt nyilatkozatot és határozatot is elfogadhatónak tartja. Mivel eddigi, egyrészt tapintatos, másrészt energikus akcióm pozitív megállapodásra nem vezetett, illetőleg, mivel az idevágó tárgyalások még nem fejeztettek be, kész eredményről csal ezután fogok beszámolhatni . Mivel rajtam kívül Fiúméban még működik a kormányzó helyettese,

3 kérem annak elhatározását is, vájjon a kormány szükségesnek tartja-e, hogy a kormánybiztosságon kívül itt más hivatalos közeg is diszponáljon, vagy pedig felhatalmaz engem arra, hogy a kormányzóhelyettes úr a rendelkezésére álló, de kifejezetten tartalék-alap jellegű 1,280.000 delkezési jogot megvonjak. Zavarok támadtak ugyanis többek közt abból, hogy a kormányzóhelyettes ú r a rendelkezésére álló, de kifejezetten tartalék-alap jellegű 1,280.000 koronából a Consiglio Nazionale által átvett pénzügyigazgatósággal egyidejűleg is folyósított fizetéseket, minek folytán egyesek állítólag két oldalról is felvették a fizetésüket, úgyhogy a Stiglich, az új pénzügyigazgató, kijelentette előttem, hogy mindaddig nem folyósítja a tisztviselők januári fizetését, amíg a kormányzóhelyettes úr kimutatást nem ad neki, az eddigi kifizetésekről. Aminek folytán a tisztviselők most napokig nem fogják megkapni a fizetésüket s az ilyen visszás helyzetnek ők vallják kárát. Ha tehát a kormány határozna, hogy engem abszolút teljhatalommal ruház fel az összes fiumei tisztviselőkre nézve, beleértve a régi kormányzóság itt maradt képviselőit is, kérek olyan megbízólevelet, melyben ez határozottan kifejeztessék. Ugyanacsak kérek meghatalmazást arra is, hogy távozásom esetén teljes jogkörű helyettesítésemmel megbízhassam a fiumei Magyar Segélyző és Tanácsadó Iroda vezetőit, akikkel Minister úr szóbeli utasítására eddig is, még pedig legnagyobb megelégedésemre, együtt dolgozom. Végül ki kell emelnem, hogy Rejtő Jenő törvényszéki bíró úr,

4 aki a futár-szolgálat teljesítését egyelőre elvállalta, igen jó szolgálatokat tett az ügyek lebonyolításának gyors megkezdése körül. Ajánlatosnak tartanám a budapesti táblán való beosztását mintegy három hónapig függőben tartani, őt a fiumei törvényszékhez úgy beosztani, hogy minden 374