Fülep Lajos levelezése I.

Levelek

velem szemben. Engem bízott meg a Franklin ennek a Teli kiadásnak az elkészítésével, de Heinrich Gusztáv elrohant a Franklinhoz és azt mondta, én úgy sem csinálom meg azt a Telit, majd ő megcsinálja. Meg is csinálta.

6 Erre azt mondtam a bírálónak, kérem dolgozza át abírálatot, nagyon éles, azt fogják hinni, hogy bosszúból Írattam így. Az illető bíráló elment Heinrichhezl és azt mondta neki, hogy én nem akarom kiadni az ő bírálatát, mert gyáva vagyok. Heinrich meg hirdeti azóta, hogy én gyávaságból nem mertem őt megtámadni. Ez háládatlanság. Ez bosszant. De a hála nem boldogít. Sem a hálást, sem a hálafogadót. Ha az egyik ember abba a helyzetbe jutott, hogy a másikon segíthet valamit, ez az ő szerencséje. Ha véletlenül olyanon segíthetett, aki nagyon érdemes, és aki azzal fizet, ami, (er zahlt mit dem was er ist) és ha ebből szeretet, bárminemű egyesülés származik, az nyereség, az jó. A hálának vége, becsesebb a szeretet. Ha a szeretet nem jő, marad kedves emlékezés és az a kötelezettség, hogy hasonló esetben hasonló módon tegyük meg mi is kötelességünket. Ein fur allemal. Ezzel a hála ügy el van intézve. Ez nem gesztus, kérem, ez az én érzésem módja. A szeretet jobb dolog mindennél, egyéni tekintetben, még a tehetségnél is. A karakterrel egyenrangú. De nem egy vele. Egyáltalán ne beszéljünk tovább róla. Amit tettem, kötelességérzetből tettem. Önért pedig igazán keveset tehettem. De azért kedvünket lelhetjük egymásban. Abban pedig nem fog megakadályozni, hogy ha valamit tehetek Önért, ne tegyem. Végre is én idősebb vagyok, és szavam nyom valamit a latban, Ön fiatal és most nagyon szuverén, mert körülötte él a társadalomnak, de ha ismét belép abba, akkor barátokra lesz szüksége. Ami azt a folyóiratot illeti, tessék engem bármely formában a munkatársak közé sorozni. Hogy mi módon lendíthetnék rajta, később fog elválni. Nincs semmi okom, kétségbe vonni, hogy Ön igazán akarja, ami rám nézve annyit jelent, hogy bár Ön a maga útján akar járni, azért nem távozunk nagyon messzire egymástól. Két szívességre kérem. Az egyik: ne feszegessük ezeket a dolgokat tovább. Ha valami nem tetszik Önnek levelemben, ne szóljon semmit arról, mondja, megkaptam levelét rendben van. A második szívesség: írja meg Lukácsnak, hogy én kértem meg Önt, hogy írja meg neki, hogy a dolog teljesen rendben van. Majd később neki is írok bővebben, de ismerem magamat, ahhoz még egy-két hét kell. Igaz híve Alexander Bernát MTAK Kézirattár Ms 4585/32. Kézírás Tátralomnic feliratú levélpapíron. Címzés: Sign.

[or] Luigi Fülep Firenze 6. Piazza Donatello Alexander Bernát Id. a 44. sz. levél jegyzetét. 1 A levél nem maradt fenn, tartalmáról a 158. ill. a 164. sz. levél számol be. 2 Ibsen: Solness építőmester c. drámájának hőse. 3 Valószínűleg a Kisfaludy-Társaság díját elnyert A modern dráma fejlődésének történetére utal. amely 1912. Il.-ben jelent meg nyomtatásban. 4 Ld. 41/11. 5 Alexander az Egyetértés tanügyi rovatát szerkesztette. 6 Schiller Teli Vilmosa a Jeles írók Iskolai Tára XXI. köteteként jelent meg Heinrich Gusztáv magyarázataival a Franklin Társulat kiadásában. Számos további kiadást ért meg. 202