Fülep Lajos levelezése I.

Levelek

LEVELEK 1. FÜLEP LAJOS - DUTKA ÁKOSNAK [Bp. 1904. V. 21.] Igen tisztelt kollega úr. Az Új Idők egyik legutóbbi számában verseskötetének ösmertetésével kapcsolatban megjelent költeményei

1 bírtak arra az elhatározásra, hogy ezúton, ismeretlenül, kérjem meg arra, küldje el nekem kötetének egy példányát, mert ama kis verseknek egyszerűsége, közvetlensége, és őszinte hangja - mindaz, amit oly régóta keresek, - annyira megkapott, hogy nagyon szeretnék a többivel is megismerkedni. Mivel nem lakom bent Pesten, s csak ritkán járok be, nem volt alkalom kószálás közben kötetére valamelyik könyves bolt kirakatában rábukkanni, úgy hogy nem tudom, hol kereshettem volna. Hogy a Hazánkhoz érkezett-e példány, nem tudom.

2 A könyveknek oly hamar szokott lábuk nőni, hogy az ember csak ritka szerencsével juthat egyikhez-másikhoz. Ha tehát nem veszi rossz néven kívánságom, kérem küldje el, annál is inkább, mert a Hazánkban - a lap szűk kereteihez mérten - ismertetést is szeretnék leadni róla.

3 Kollegiális tisztelettel: Fülep Lajos Címem: Csillaghegy Békásmegyer. Pest megye. A dátum: postabélyegző. PIM V 4616/16. Kézírás a „Hazánk" levélpapírján. Címzés: Tekintetes Dutka Ákos hírlapíró úrnak Nagyvárad a „Tiszántúl" szerkesztőségénél Feladó: [Név nincs, vagy leszakadt] Csillaghegy, Békásmegyer Dutka Ákos (1881-1972)költő, hírlapíró, a Nagyvárad, majd a Szabadság c. nagyváradi lapok munkatársa, a Holnap Társaság tagja. írt A Hét, az Új Idők, a Pesti Napló, a Világ, a Népszava és a Nyugat hasábjain is. A közölt levelekből megismerhető ifjúkori barátsága után 1918-ban újból összekerült FL-sal, amikor mindketten a Miniszterelnökség sajtóosztályán dolgoztak. 1959-ben Dutka Ákos A nagy kaland c. önéletrajzi munkájában ír FL ifjúkori hatásáról. 1 Az Új Idők 1904. V. 1-i sz.-ban T[ábori] R[óbert] szignójával dicsérő recenzió jelent meg Vallomások könyve. Dutka Ákos verses kötete címmel, amelyben a Valamikor és A riporter c. verseket teljes terjedelmükben idézi a kritikus. Ezekre figyelt fel FL. 2 FL 1904-1905-ben, a lap megszűntéig a Hazánk c. újság munkatársa volt. 1969-ben így írt erről az időről: „Abban az időben annak a napilapnak munkatársa voltam, amely 1905 végéig Hazánk, 1906 elejétől Az Ország címen jelent meg. Róla csak egész röviden: hazánk és országunk legreakciósabb lapja volt. Egy másikról, az Alkotmány címűről a kor ismerője megjegyezhetné, no de az csak volt olyan reakciós! Hát nem, még az se. Az Alkotmány ugyan a katolikus klérus lapja volt, a Hazánk - Az Ország azonban a nagybirtokos mágnásoké; a Nemzeti Kaszinó urai tartották lönn, köztük olyanok, mint gróf Zselénsky, akit nem is emlegettek másként, mint »a fekete gróf«, ők a klérusnak se engedték volna át az elsőbbséget. Nos, ennek a legreakciósabb lapnak voltam a belső munkatársa. Nem részletezhetem Kt, hogyan volt ilyesmi lehetséges abban az időben, elég itt az a tény, hogy így volt, továbbá pl. az is, 15