Fülep Lajos levelezése I.

Bevezetés

BEVEZETÉS Fülep Lajos levelezésének első kötete az 1904 és 1919 december vége között írt és kapott leveleit tartalmazza. Bár a Fülep-hagyatékban gazdag levelezésanyag maradt fenn, mégsem tekinthető teljesnek: 1906 előttről pl. nincs egyetlen neki szóló levél sem, s a szövegekben nem egyszer olvashatunk utalást olyan levelekre, amelyek nincsenek meg. A tőle származó darabok sem maradtak meg hiánytalanul: számos olyan ismert személyiség van a levélírók között, akinek hagyatéka teljesen elpusztult vagy csonkán maradt az utókorra, mások iratai nem kerültek közgyűjteménybe, valószínűleg megsemmisültek vagy lappanganak. Jónéhány esetben azonban viszonylagos teljességben ránk maradtak az egymást kiegészítő levelek. E kötet nem tartalmazza valamennyi ezidőből származó fennmaradt levelet. Jelentéktelen üdvözletek, csak a magánéletet érintő tartalmú levelek kimaradtak a közlésből, vagy ha ugyanazokról az ismétlődő témákról szólnak — mint pl. a szülők levelei — csak néhány válogatott darab szerepel közülük a kötetben. Fülep Lajos életében fontos személyek levelei azonban — ilyen pl. Ady vagy Pethes Imre, - akkor is bekerültek a kapcsolat dokumentálására, ha tartalmuk szerint nem különösebben fontosak. A közölt szövegek teljesek; a bennük itt-ott található [...] jelzés olvashatatlan vagy rongált szövegrészekre utal. A szövegközlés hűségre törekszik, de nem mindenben betűhív. Elhagytuk pl. a magyar helyesírásból ezidőtájt eltűnő cz kettős betűt, mai szokás szerint közöljük az ,,a ki", ,,a mi" stb. névmásokat, s olykor javítottuk a szöveg olvashatóságát zavaró hibás ortográfiát. Megtartottuk viszont — különösen Fülep Lajos leveleiben — az idegen szók eredeti nyelvű formáját, amelyhez mindvégig tudatosan ragaszkodott. A kötet felépítése kronologikus. A levelek sorszámot kaptak. A jobb áttekinthetőség kedvéért a dátumokat minden esetben a levél előtt és mindig azonos módon közöljük (hely, teljes évszám, a hónap római számmal, nap), bárhol és bármilyen formában található meg a keltezés az eredeti levélben. Ugyanígy, a magyar használatnak megfelelő sorrendben szerepelnek a kötetben az idegen nyelvű levelek dátumai is. A [ ]-be tett dátum a postabélyegzőről vagy a tartalom alapján volt megállapítható; ha a postabélyegző dátuma mellett az „előtt" szó áll, azt jelenti, hogy a levélben az a bélyegző olvasható, amely a címzés helyén, tehát az odaérkezés idején került rá. A leveleknek mintegy ötödrésze idegen — francia, olasz, német vagy angol - nyelven íródott, ezek szövegét a hozzájuk tartozó jegyzetben magyarul is közöljük. A levélírókról s részben a szövegben előforduló nevekről is — mivel jórészt olyan személyek, akiket a lexikonok számon tartanak, csak a lehető legrövidebb magyarázatot adtuk, — kivéve, ha az illetőnek Fülep Lajossal való kapcsolatáról kell szólni. A levelekben előforduló személyekre és témákra vonatkozó jegyzetek — az ismétlések elkerülése végett — lehetőleg egy helyre kerültek s további előfordulásuk esetén a levél sorszámára és a jegyzet számára vonatkozik az utalás, gyakran azonban nem a jegyzet szövegére, hanem a hozzá tartozó levél szövegének megfelelő helyére utal. A jegyzetekben idézett levelek és más dokumentumok minden esetben csak magyar nyelven olvashatók, bármilyen is az eredeti nyelvük. A magyar nyelvű levelekben gyakori idegen szavak, kifejezések és idézetek magyar megfelelője külön, szótárszerű betűrendes listán található meg a többi mutató között. 13