Fülep Lajos: Egybegyűjtött írások I.

Nyomtatásban megjelent írások

273 Az előadók jól tudták a leckét. Semmi lámpalázuk nem volt, igazán meg sem látszott rajtuk, hogy Herczeg Ferenc helyett most Wilde-ból és Mae­terlinckből mondanak föl könyv nélkül... Ók, úgy látszik, könnyen el tudják viselni az akadémián dúló változásokat; kár, hogy a változás rajtuk is meg nem látszott. Ha ők nem tudták, hogy a Salomét másként kell ját­szani, mint II. Rákóczi Ferenc fogságát, nem baj; még megtanulhatják. Hanem van köztük egypár gondolkodóba ejtő jelenség: Zátony Kálmán, aki Keresztelő Jánost deklamálta végig, hangkolosszus; az ilyen embernek saját érdekében illik legalább ilyenkor megmondani, hogy színész sosem lesz belőle; Baróthy Józsefben egy második Ivánfi nem veszett el, fájda­lom; Fodor Ellán kilátszott valamelyes talentum a vaskos Márkus-kópia alól is. Hogy A hívatlan vendéget hogy játszották, mellékes; ehhez a darab­hoz szinte nem is kellenek színészek. Egy megértő és a darab stílusát elta­láló rendező kell, s akkor megvan minden. Mivel ez hiányzott, a teher a játszók vállaira nehezedett. S azok nem bírták el, természetesen. [GRAFIKAI KIÁLLÍTÁS] A Nemzeti Szalonban a kiállított tárgyak számát tekintve tekintélyes grafikai kiállítás nyílt meg tegnap délelőtt. Mennyi grafikus, és mily kevés grafika! A mi művészeink opportunisták: ilyenkor, mikor grafikai kiállítás­ra kell anyag, kineveznek mindent grafikai munkának, még ha az illető dolgok akár a monumentális plasztika világából valók is. A sok anyagnak azonban kevés az alja; az ember az öt ujján elsorolhatja a Szalonban sze­replő vérbeli grafikusokat. Glatz Oszkár 1 holt unalom, lélektelen, gyilkos szárazság; egy modernebb kiadású Barabás, szénnel dolgozó amatőr fotog­ráfus, szorgalmas pepecselő-kopírozó. Nagy Sándor 2 a legnagyobb stílérző a magyar művészek közt; csupa lélek, finomság, csupa remegő elevenség. Edvi Illés Aladár 3 kis színes fényképeket hozott valahonnan; illusztrációk útleírás számára. Pálinkás Béla végtelen bájos, ötletes, közvetlen és termé­szetes naivitással ható meseillusztrációkkal van jelen; nagy művészet van ezekben az apróságokban. Márk Lajos szellemszegény, üres dolgai éppen jó helyen vannak Faragó Gézával szemben. Ráth Panni 4 finom, könnyed, ko­moly szénrajzai bensőséges tanulmányok. Olgyai Viktor 5 fagyasztó rideg­ség. Jávor Pál 6 itt is, mint képein, ósdi és akadémikus mesterember. Le­kow Hedvig 7 bárónő színes fametszetei a gyöngyei ennek a kiállításnak" művészet, tudás és ízlés van bennük; ízig grafikus dolgok. Rauscher Lajos, Székely Árpád 9 úsznak régi modorosságukban. Cserna Rezső 1 0 gyenge, in­gadozó; még mindig Rippl-Rónait nyögi. Nagy Vilmos 1 1 modoros - általá­ban a modorosság jellemzi a legtöbb jelenlévőt. A kiállításon látható egy nagy csomó ex libris, köztük néhány igen csinos.

Next

/
Thumbnails
Contents