Terjék József: Emlékek Kőrösi Csoma Sándorról
Levelek
47 OTTENFELS BÁRÖ LEVELE METTERNICHHEZ Konstantinápoly, 1825. augusztus 10. Kegyelmes Hertzeg! Mind az engemet megelőzőhöz Gróf Lützowhoz, mind pedig hozzám intézett külömbféle magas útmutatások nyilván bizonyítják azt a'részvételt. mellyel magasabb helyről a' Magyar utazónak. Körösi Sándornak sorsa eránt viseltetnek, a" ki már néhány esztendővel ez előtt hazafijai' segedelme által abba az állapotba helyheztetődött, hogy napkeletre, név szerint Per'siába utazna, a' honnan ő több ízben adott magáról tudósítást, míg nem utoljára minden hír erről az Utazóról elhallgatott. Noha már három esztendejénél több, hogy annak az útnak, mellyen Körösi elíndúlt, minden nyoma elveszett vala, 's félni lehetett, hogy ő talám fáradhatatlan vi'sgálódó indulatjának áldoz.atjává lett: még sem mulattam el. a' mint nekem 1823-ban Julius- 25-dik napjáról költ 25-dik szám alatti igen alázatos jelentésemben szerentsém vala megbizonyítani, hogy az utánna való tudakozódásokat tovább is folytattam, 's nagy örömömre szolgál, hogy fáradságomat nem hijjában tettem. A Per'siában lévő Nagy Brittanniai Királyi Követnek, az. ide való Anglus közönséges Consulhoz Cartwright Úrhoz küldött levelének ide mellékelt kivonása, amellyet velem egész szívességgel közlött, nagy reménységet nyújt, hogy Körösi Urat, veszedelmekkel teljes átázásából újra visszajönni láthatjuk. Ezen levél szerint 1824-ben December- 10-ikén egy Morcroft nevű Anglus Katona Tiszt, egy Magyar nemzetből való utazóval, a- kinek neve és személyes leírása a' Körösiével tsak nem egészen megegyez, találkozott a' Himaláya bértzein, Hindostánnak éjszaki részén; a- hová ez Bucharán keresztül jött vala, és a' honnan Tibet felé menni szándékozott. Minthogy ez a' tudósítás Körösi Nemzetségének és Barátjainak nagy örömére fog lenni; bátor vagyok kérni, hogy azt vagy a' Magyar Királyi Udvari Cancellaria, vagy pedig belső Titkos és Udvari Tanátsos Gróf Batthyány Vintze által, a' ki ez előtt a' Körösi utja' felsegéllőjinek Társasága' nevében nekie némű némű pénzbeli segedelmet küldött volt Pestről, azon útazó' Nemzetségének hírré adni méltóztassék. Fogadja el Hertzegséged az én mély tiszteletemnek kinyilatkoztatását. Ottenfels m. k. 82
