Terjék József: Emlékek Kőrösi Csoma Sándorról

Levelek

Sa-skya nevezetes mindennemű kéziratok miatt) 800 év előtt ezt mondta: ,.keletről Chinából kaptunk orvosi tudományt, csillagászatot és csillagjóslást , „délről, Indiából igaz hitet , ,,nyugatról, Nepál és Sokyulból árú- és élelmi czikkeket . „északról a horok és a jugarok országából: törvénykönyveket és kézi művészetet . Középázsia azon nemzetei, a kik a türk nyelvet beszélik, tibetül: Hor néven neveztetnek, s ezen iró szerint Gengiz-Khan csakugyan ezen nemzetségből származott. 50. A most nevezett szerzőtől van még egy más történelmi munka is, melynek czime „Depter rNingpo , azaz régi krónikák. Nem valék képes ezt megszerezni, de úgy vagyok értesítve, hogy igen érdekes munka, különösen GengizKhan történetére való vonatkozása miatt. Egy más munkában foglalt jeles mondataival ismerős vagyok, melyek igen észszerűek és elegánsak. 51. A tibeti könyvekben a jugarok neve yugurnak van irva.s hazájok olykor Yugera-nak mondatik. Ekkorig más érdekest a jugarokról nem tudhattam meg mint azt, hogy a Stan-Gyur gyűjtemény lajstromában említés van téve egy rövid értekezésről, mely a jugarok nyelvéből van lefordítva és röviden elbeszéli egy Sakya szobornak azon országon keresztül való vándorlásait. Ez most kassában őriztetik, a hova Srongtsan Gambó királynak Kong-cho nevű felesége hozta Chinából. 52. Én azt hiszem, hogy a legrégibb Buddha, kiről említés van téve, nem más mint Zoroaster, a ki régi Íróink szerint Ninussal, a nagy assyriai királylyal egy korban élt. Ezen vélemény támogatására bátorkodom a következő időszámítást (aerákat) közleni, megállapításául azon korszaknak, a melyben Sakya élt. Az első négy adat a legtudósabb nepáli és tibeti tekintélyek szerint van felállítva, kik Srongtsan Gambó király uralkodását a kereszténység Vll-ik századába teszik. A 10-ik szám alatti számítás az, mely most Lassában bir tekintélylyel. 53. A folyó 1825-ik év például a 19-ik vagyis a Shingmocha esztendeje a 14-ik cyclusnak (egy cyclus hatvan évet te^z), mely mult február hónapban kezdődött. De az évek számításának módja nagyon új szokás, alig 800 éves, s hihetőleg chinai eredetű. A mi a régibb időkre vonatkozó számítást illeti: a chronológia itt nagyon bizonytalan. Tibetországnak Bután tartományában élt egy hires Láma, Padma-karpo, a 10-ik cyclus 26-ik évében, tehát számításunk szerint 1592ben. Ez a tudós összeállított egy rövid értekezést, mely magában foglalja a különféle régi tibeti, nepáli, kasmíri tudósok véleményét Sakya születése felől. Összesen tizenkettőt fedezett fel s ehhez saját évszámítását is hozzátette. 54. Ezen tizenhárom vélemény szerint az évszámok Sakya halála óta a szerző, Padmakarpo koráig, tehát 1592-ig és aztán azon időtől fogva 1825-ig ekképen állanak. 78