Terjék József: Emlékek Kőrösi Csoma Sándorról

Levelek

két esztendeig hurczola a gazember! Nagyon nehezen esik, hogy egy rossz ember miatt másfél esztendőt az életemben nem használhattam ugy, a mint kivántam volna — már megesett — nem lehet megváltoztatni. Én, a mivel itt adós voltam, kifizettem, egy kevés pénzem még megmaradván, ha már annyit vesz­tettem, hogy azt annál jobban használhassam, hónap indulok Karlovitzra és onnan Slavoniában és Croatiában is egyet fordulok, a magammal elhozott papirosokat visszajövetelemig itthagyom, Karátsonra bizonyosan Enyedre kerülök, ha a mint a biztatás volt, költségeket kapok a mihez kezdettem, ha Isten éltet kiviszem; ha pedig nem segittenek, ugy más élet nemihez kezdek. — Kolozsvárt létemben tsaknem mint bizonyosan megígértetett a segedelem és Őfelségétől a passus kieszközlése, most már nem tudom miben áll a dolog; én Martius elején irtam volt a Méltoságos Consiliarius Urnák, engemet nem mél­tóztatott tudósítani annakutánna — én egész itt létem alatt, igy meglévén tsalat­tatva azon embertelen Kanyaró miatt, kivévén Faragot, senkinek egy betűt se irtam, és most se irok — Hogy magamat és Faragot is a költségtől megkiméljem, idezárom ezt a Quartat a Diligentia végével arra felé mennek, kérem Édes Bará­tom küldje el néki. Elhiszem hogy sokan nagyon curiosusok az iránt, hogy hol vagyok, és mit tsinálok. Annyit akárkinek meglehet mondani, hogy mind eddig Temesvárt mulattam, minthogy nem menekedhettem — tulajdon pénzemen éltem, egy krajtzárt is nem kerestem; most már minekutánna kimenekedtem, minthogy itt most éppen sokadalom van, alkalmatosságot könnyen kapván megyek, hogy minek előtte innen viszszatérnék Újvidéket, Péterváradot, Karlo­witzot és Zemlint meglássam és különösen Karlovitzban egy ideig mulassak, annak utána pedig szünet utánn bémégyek Erdélybe. Édes Barátom! ezekből kérem, tsak annyit közöljön másokkal, a mennyit szükséges. Sok rendbeli alkalmatlanságomból engedelmet kérek — érettem tett fáradságot köszönöm és meg is igyekezem szolgálni - A kik jóval emlékeznek rollam tisztelem — maga­mat továbbra is ajánlván vagyok Édes Barátom! egyenes szivü baráttya Körösi Sándor 40

Next

/
Thumbnails
Contents