Terjék József: Emlékek Kőrösi Csoma Sándorról

Magyarázó mutató

Purik: a Zodzsi-hágón túl felevő Drász folyó völgye, Ládákhoz tartozó tartomány, a Szrinagar—Leh útvonal mentén. 1834-ben szikh uralom alá kerül, 1840—1841-ben felkelés tör ki Purikban, melyet Zorvár Szingh lever. Quarterly Oriental Magazine: a Bengáli Ázsiai Társaság Kalkuttában megjelenő folyóirata. 1825. márciusi száma közli Csoma 1825. január 28-i levelét. Randzsit Szingh (1780—1839): a szikh birodalom megteremtője (1819) Pandzsábban, aki az 1830-as években hatalmát előbb Pesavar vidékére, majd Ladakra is kiterjeszti. Hadseregében tábornok Allard és Ventura, velük érkezik a maharadzsa fővárosába, Lahorba Csoma. Rémusat, Jean Pierre Abel (1788-1832): Recherches sur les langues tartares című művének (Párizs, 1820) egyik fejezete a tibeti nyelvvel foglalkozik. Korának neves orientalistája, az ujgur írásról is ír tanulmányt. Rhodosz: az 1523 óta török uralom alatt álló szigetet Csoma 1820 februárjában érinti. Rich: brit ügyvivő Bagdadban. Csoma odaérkeztekor Kurdisztánban tartózkodik. Rohtang-hágó: a Csandra és a Biasz folyók vízgyűjtő területe közötti 3960 m magas vízválasztó, Kulu és Lahul tartományok elválasztó határa. Rúm: Csoma idejében Iránban, Indiában használt elnevezés, mely Európát jelenti, eredetileg Bizánc neve a „Mulki Rúm" elnevezés: „kelet-római birodalom". Csoma több ízben is használta származásnévként. Rumélia: az oszmán-török birodalom európai (balkáni) része. Sacy, Antoine Isaac Baron Silvestre de (1758-1838): francia orientalista, az arabisztika kiemelkedő egyénisége, aki 1808-tól a Collége de France első iranista professzora is. Csornára nagy hatást gyakoroltak munkái (Chrestomathie arabé, 1806; Grammaire arabé, 1810), melyek tudományos terveit is alapvetően befolyásolták. Schédius Lajos (1768—1847): egykori göttingeni hallgató, majd a pesti egyetem professzora. Schlagintweit fivérek: a három fivér (Adolf: 1829-1857); Hermann: 1826— -1882; Robert: 1833-1885) 1854-1856 között tett utazást Indiában, Ladakban, melyről útibeszámolót készítettek (Reisen in Indien und Hochasien. Jéna, 1871). Haláluk után a negyedik fivér, Emil (1835-1904) gondozta hagyatékukat. _ Schlözer, August Ludwig von (1735-1809): történészprofesszor Göttingenben, aki eleinte az ujgur—magyar rokonság nézetét vallja, később azonban a finnugor nyelvrokonság első képviselőinek egyike. Fő műve: Allgemeine nordische Geschischte (1771), 1783—1795 között a Staatsanzeigen folyóirat szerkesztője. 254