Antal Jánosné, Sáfrán Györgyi (szerk.): Arany János akadémiai kézirataiból.

Mutató

II 54. Csengery Antalnak. Karlsbad, 1870.aug.2. AJ. alkonyi éveiben az alkotáshoz szükséges „egy kis független nyugalmat" óhajtott. Nyugdíj nem lévén, a kilátásban levő országgyűlési támogatásban reménykedett. Ez azonban „alamizsnává" zsugorodott, amit visszautasított. 55. Karlsbadi nyomtatványon a Toldi Szerelme fogalmazvány-töredéke, a IX.ének 69- 70.vrsz. AJÖM.V.197.1. 56. Gyulai Pálnak mint osztálytitkárnak. Pest, 1

870.okt.28. AJÖM.XIV.450.sz. Barna Ferdinánd fordította a finn „Kalevalá"-t először magyarra. 51. Szász Károlynak. Pest, 1871.ápr.3. Eötvös József, az Akadémia elnöke 1871.febr. 2-án hunyt el. Életművét méltató költemény írására az Akadémia ápr.5-én kérte fel Szász Károlyt. 58.Balázs Gézának. Pest, 1871.nov.6. Aranyt nyelvészeti kérdésekben laikusok is felkeresték. 59. Külföldi tudományos könyvtáraknak, hazai kutató érdekében. Pest, 1872.okt.7. AJÖM.XIV. 550.sz. 60. Módi György csizmadia mesternek. Budapest, 1873.máj.6. AJÖM.XIV.575.sz. Arany az amatőr nyelvésznek is pontosan válaszolt. 61. Külügyminisztériumnak. Budapest, 1873.júl.l. AJÖM.XIV.590.sz. Szarvas Gábor az ajánló levelet megkapta s a csángó-magyarok nyelvét kutatni, elutazhatott Romániába. 62. Arisztophanész-fordításokból: ,,Lysistrate. Vége 1873.oct.3." AJÖM.VII.528.1. „A nők ünnepe. Oct. 16.73." AJÖM.VII.529.1. Arany Arisztophanész összes vígjátékait lefordította. 63. Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumnak. Budapest, 1874.ápr.27. AJÖM.XIV.603.sz. A székelység ez években kezdett tömegesen kivándorolni elsősorban Amerikába és Romániába. Az alapítvány ezt kívánta megakadályozni. E célra „Erdély Széchenyije": Mikó Imre is indított gyűjtést. 64. Székesfehérvári Színtársulatnak. Budapest, 1874.aug.l 8. AJÖM.XIV.621 .sz. 65. „Egy kis levelezés Arannyal egy akadémiai ülésben": Toldy Ferenc följegyzése. (1876. márc. 2. előtt) Arany sokáig csak keresztelése napját, márc.8-át tudta. Születése napját Toldy Ferenc kutatta ki. 66. Perczel Béla igazságügyi miniszternek. Budapest, 1876.ápr. AJÖM.XIV.670.sz. Az irathoz mellékelt litográfia a szerzői jogvédelem első hazai tervezetét tartalmazza. 67. Közmunka- és Közlekedésügyi Minisztériumnak. Budapest, 1876. máj.31. AJÖM.XIV.673.sz. 68 .Arany első lemondó levele gr. Lónyay Menyhért akadémiai elnöknek. Budapest, 1876.jún.7. AJÖM.XIV.670.sz. 69 .Arany vázlata az 1876.évi főtitkári jelentéshez. A Jelentés: AJÖM.XIV.683.sz. 70.Arany második lemondó levele az Akadémiához. Budapest, 1877.márc.26. AJÖM.XIV. 707.sz. Arany lemondását ekkor sem fogadták el, de egy évre fölmentették a teendők alól. Így lett az 1877-es esztendő Arany „Öszikéinek" áldott éve. Ekkori verseit Gyulaitól kapott Kapcsos Könyve őrzi. 71. Mindvégig c. vers. 1877.júl.24. AJÖM.I.335.1. 72. Almanach 1878-ra. 1877.nov.4. E versét az Akadémiai Almanach ihlette. 73. Toldi Szerelme fogalmazványi példánya. 96.1., a lap alján ferdén fölmenő tréfás, ironikus két sor: (AJÖM.V.553.1.) Nincs már széna, nincsen abrak: Edes munkám, tűzbe csaplak! 1879 márcz.26-án 74. Toldi Szerelme utolsó lapján: „ Vége 1879.május 15-én". AJÖM.V.553.1.