Antal Jánosné, Sáfrán Györgyi (szerk.): Arany János akadémiai kézirataiból.

Mutató

II 7. Széchenyi emlékezete. AJÖM.L289.1. Az Akadémia Széchenyi ünnepségén, ahol Arany felolvasta a költeményt: „...mindenfelől tódulának öregek és ifjak, — ez utóbbiak közt a két Széchenyi — hogy meghatott szívok köszönetét egy-egy kézszorításban nyilatkoztassák..." — írta a korabeli sajtó. 8. Csengery Antalnak. NKőrös, 1860.aug.10. Aranyt ekkor már családi jellegű kapcsolat fűzte Csengeryékhez: Loránd fiúk keresztapja volt. Pesten náluk szállt meg s Arany Juliska is hónapokat töltött körükben. Arany tervezett folyóirata, a Szépirodalmi Figyelő 1.száma 1860.nov.7-én jelent meg. 9. Gyulai Pálnak. NKőrös, 1860.aug.10. Gyulai Pál Szendrey Júlia húgát, Szendrey Marit vette feleségül s ekkor Kolozsvárott laktak. 10.Szász Károlynak. NKőrös, 1860.aug.27. Arany lapszerkesztői munkájában legbiztosabban Szász Károlyra számíthatott. 11 .A Kisfaludy-Társaságnak. Pest, 1

860.okt.10. AJÖM.XIII. AJ. budapesti iratai a Kisfaludy Társaságnál, 108.sz. Shakespeare összes műveinek fordítási, kiadási költségeit Tomori Anasztáz fedezte családi örökségéből. 12. Gyulai Pálnak. Pest, 1860.dec.21. A levél AJ. szerkesztői elgondolásait, gondjait tükrözi. 13. Vojtina Ars poétikája. AJÖM.I.301.1. Arany e művének elődjét 1850-ben írta „Vojtina levelei öccséhez" címen; „a hívatlan dudolókat elriasztó szatíra-ciklus akart lenni." Címzettje, Vojtina Mátyás, a versfaragó szolgalegény valóban élt. A fesztelen formát Arany úgy megkedvelte, hogy mint írta: „zaklatott az ösztön, e modorban valamit írni, de már nem ostorozva, inkább tanítólag s kezdém írni a „Vojtina Ars Poétikáját" 1861-ben. 14. Tompa Mihálynak. Pest, 1861.aug.25. Az említett lakás a mai Erkel utca és Üllői út sarkán levő, azóta emléktáblával megörökített házban volt. Arany e levélben írt először az általa felfedezett nagy műről: Az ember tragédiájáról. 15. Madách: Az ember tragédiája, Arany János módosításaival. Arany először 1861 .szept. 12-én írt Madáchnak. A tragédiában 6 oldalnyi, főleg nyelvi módosítást javasolt. Madách művét sajtó alá rendezte s a szerzőt bemutatta a Kisfaludy-Társaságban. Madách hálás, meleg barátsággal ragaszkodott Aranyhoz. 16. A walesi bárdok. AJÖM.I.272.1. Aranytól 1857-ben kértek császárt dicsőítő verset, ígérve neki „sok-sok aranyat". Akkor kezdte írni e balladát, de csak Pesten fejezte be s mint „ó-angol balladát" tette közzé folyóiratában, a ,,Koszoru"-ban, 1863-ban. 17. Tompa Mihálynak. Pest,1863.júl.23. Aranyék Juliska lánya Szél Kálmán nagyszalontai református lelkészhez ment feleségül Török Pál református püspök eskette őket, aki az ifjú Aranynak Kisújszálláson már barátja lett. 18. Toldi Szerelme címlapja. AJÖM V.463.1. „tűzre való" „Toldiana" Arany jegyzetei, rajzai a Toldi Szerelmében említett nemzetségek sikereiről. AJÖM.V.566.lap + IV. kép. 19. Nyugtatvány a „Buda halála' -nak ítélt 100 aranyról. Pest, 1864. jan.28. AJÖM.XIV.12.sz. Arany a hun mondák forrás-anyagát már Kőrösön áttanulmányozta s belekezdett a tervezett hun-trilógiába. A Buda halálát 1862-ben kezdte írni s a következő évben be is fejezte. 20. Tompa Mihálynak. Pest, 1865.jan.26. E napon választotta a Tudományos Akadémia „titoknokká", azaz főtitkárrá Aranyt. Az Akadémia akkor még az ún. Károlyi-Trattner-ház I. emeletén működött (ma Petőfi S. u. 3.) 21. Arany köszönő szavai akadémiai „titoknokká" választásakor. Pest, 1865.jan.26. A Csengery Antal által vezetett akadémiai jegyzőkönyvből. AJ0M.XIV.14.sz. 22. Dessewffy Emil gr. akadémiai elnöknek az akadémikusok ülésrendjéről. Pest, 1865.április 16. AJÖM.XIV.38.sz.