Rózsa György: A Magyar Tudományos Akadémia palotája

III. A palota földszintje

ric Székely Bertalantól (1835-1910) és Győry Sándor Heinrich Edétől (18191885). Ha az előcsarnokból jobbra fordulunk, az 1951-ben megnyílt, nemzetközi tekintélyű Keleti Gyűjteménybe jutunk. Az értékes Kézirattár, amely a Régi Könyvek Gyűjteményével közös osztályt alkot, az első emeleten található az udvarból induló lépcsőn keresztül. A falait díszítő műtárgyak közül Balassi Bálint képmását emelnénk ki, amelyet Biczó Géza másolt az esztergomi Balassi Bálint Múzeum egykorú eredetije nyomán. Visszatérve a díszes előcsarnokba, ebből a főbejárattal szemben a lépcsőházba érünk. Bár viszonylag kevés hely állott rendelkezésre, ügyes kihasználása révén mégis sikerült ünnepélyes hatást elérni. Az Egyetemi Könyvtár tíz évvel később épült lépcsőházában Skalnitzky Antal ugyanezt a megoldást követte. A lépcsőház félköralakú zárófala az udvarra nyúlik. A fehér karszt márvány lépcsőfokokból kialakított lépcső alsó, egyenes szakasza három félköríves ablakon át kapja a világosságot. Félemelet magasságban a lépcső kétfelé ágazik és íves karokkal vezet az első emeletre. A fordulót tartó pillérek toszkán tagozatúak. A fordulón Széchenyi István márvány mellszobrát, Dunaiszky László (1822-1904) 1877-ben keletkezett művét helyezték el. Az oldalfalak pilaszterei és a félköríves nyílások boltíveit tartó veronai vörösmárvány oszlopok rozettás, illetve korintizáló díszítésűek. A lépcső korlátja műmárvány talapzaton áll és aranyozott öntöttvasból készült a pesti Schlick gyárban.