Apor Éva (szerk.): Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára Keleti Gyűjtemény.
The Szilágyi Collection
7 A Szilágyi-gyűjtemény S zilágyi Dániel (1830-1885) debreceni teológusból lett egyszerű huszár, aki az 1848-49-es magyar szabadságharc leverése után Kossuth Lajossal Isztambulba ment emigrációba, s ott élt haláláig. Kiválóan megtanult törökül és elismert tolmács lett. Érdeklődése a török írásbeliség emlékei felé fordult, kis könyvesboltot nyitott, és gyűjteni kezdte a török kéziratokat. A terdzsümán boltja a Timoni utcában hamarosan elhíresült ritka kéziratairól, nem egy tudós hodzsa és ulema látogatta rendszeresen. Vámbéry Ármin és Kúnos Ignác is többször felkereste. Szilágyi Dániel halála után Vámbéry Ármin erőfeszítéseinek köszönhetően a kéziratok a Magyar Tudományos Akadémia tulajdonába kerültek. A gyűjtemény első részletesebb ismertetését Kúnos Ignác adta Collectio Szilágyiana címen. Szilágyi Dániel könyvtára ötszáz kéziratot tartalmaz, ezek közül 438 török nyelvű, a többi perzsa és arab nyelvű. Ez az anyag képezi a Keleti Gyűjtemény török kéziratainak gerincét mindmáig. A kéziratok egy nagy része az Oszmán Birodalom történetével foglalkozik, ezen belül is a magyarországi török hódoltsággal. Kiváló króni4L. • Több mint kétszáz kézirat irodalmi tartalmú, köztük számos díván, tezkere található, így Molla Haszán Cselebi Tezkeret-us-suará c. műve (Török 0. 220), Ásik pasa dívánja (Török El), a Feredzs b'ad-es-sidde két példányban is (Török E 17, Török Q. 5), Nizámi, Fariduddin Attár alkotásai Sejhi Mevlána Júszuf török változatában, etc. SZILÁGYI Dániel (1830-1885) Kitáb-i Bahriye-i Piri Rets, MS Török F. 24 kák találhatók itt az Oszmán dinasztia történetéről, mint például az ismeretlen szerzőtől származó Tevárih-i Ál-i Oszmán c. munka, (Török 0. 204), a Tárih-i Enveri (Török F. 36), a pécsi születésű Ibrahim Pecsevi történeti munkája (Török 0. 217), vagy Kücsük Nisándzsi krónikája (Török O. 94) 1578-ból, forrásmunkák a magyarországi várak, így Kanizsa, Kőszeg etc. ostromáról.
