Apor Éva (szerk.): Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára Keleti Gyűjtemény.

The Kaufmann Collection

13 A Kaufmann-gyűjtemény A z Országos Rabbiképző Intézet tanára, Kaufmann Dávid (1852­1899) hebraika-gyűjteménye nem­zetközi hírnévnek örvend. Kaufmann kiváló tudósa volt a középkori zsi­dó filozófiának, történelemnek, kultúrtörténetnek, aki valódi szak­ember módjára gyűjtötte a héber kéziratokat és régi könyveket. Ha­lála, majd felesége halála után anyósa, Gomperz Róza akaratából a gyűjtemény Kaufmann Dávid és Maimonid.es: Mishneh Torah, MS Kaufmann A. 77 /tg/e, szti/. Gomperz Irma alapítvá­nya néven az Akadémia Könyvtá­rának tulajdonába ment át. A könyv­tár katalógusát Kaufmann tanít­ványa, Weisz Miksa jelentette meg még a tudós özvegyének kívánsá­gára 1906-ban, s ugyanabban az évben a Magyar Tudományos Aka­démia április 23-i ülésén Goldziher Ignác adott róla tájékoztatást. A gyűjtemény három csoportra tagolódik: (a) kódexek és kézira­tok, (b) geniza-töredékek, (c) nyom­tatott könyvek. „Kéziratok 594 számmal, melyek a héber irodalom összes ágaira és korszakaira ter­jednek", - mondja Goldziher, köz­tük számos egészen ritka értékű darab. Ilyen az A. 280 jelzetű filo­zófiai munka héberbetűs arab nyelven, Kitáb al-muhtavi címmel, Júszuf al-Baszír műve a XI. század­ból, vagy az A. 50 jelzetű Misna­kódex, „mely egy Dél-Arábiából származó zsidó tudós szorgalmá­ból a teljes Mishnah kritikailag megrostált szövegét, accentuatio és hangzójelekkel nyújtja". Goldziher a kéziratok között egy hungari­cumra hívja fel a figyelmet (A. 349), „melyet már maga Kaufmann e kézirata alapján 1895-ben kia­dott..., Buda visszavételének (1686) egy szemtanútól héber nyelven írt elbeszélését". Külön méltatja azo­kat a gazdagon díszített, festmé­nyes kéziratokat, amelyek a zsidó könyvművészet legszebb alkotásai közé tartoznak: „e gyűjtemény in­kább műtörténeti, semmint irodal­mi szempontból bír nagy értékkel: 25 darab héber nyelvű, gazdagon illusztrált, többnyire Olaszországból származó leginkább hártya-codex". Ilyen az ún. Kaufmann-Haggáda (A. 422), melynek facsimile-kiadá­sa két ízben is megjelent, először Scheiber Sándor (1957), majd Gab­rielle Sed-Rajna (1990) gondozá­sában. NÉHAI IlK KAl'PMAXV DiVIII TAN.lK KÖNYVTÁRÁNAK HÉBER KÉZIRATAI ÉS KÖNYVEI ÖSSZEÁLLÍTJA ÉS ISMERTETI D r. WEISZ MIKSA. BUDAPEST 1906. NYOMATOTT ALKALAY ADOLF ÉS FIÁNÁL POZSONYBAN.

Next

/
Thumbnails
Contents