Fekete Gézáné, F. Csanak Dóra (szerk.): A Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára, 1826–1976.

III. Különgyűjtemények - Keleti Gyűjtemény

Keleti Gyűjtemény A Keleti Gyűjtemény olvasótermeit 1950-ben alakították ki az Akadémia székházának földszintjén, az Akadémia utca és a Roosevelt tér sarkán lévő helyiségekben. A Gyűjtemény 1951 tavaszán nyílt meg azzal a céllal, hogy könyvtári bázisa legyen a hazánkban nagy hagyományokkal rendelkező orientalista kutatásoknak s az orientalista szakemberképzésnek. Megszervezésével a magyar keletkutatás régi jogos óhaja vált valóra. A Gyűjtemény állománya a megalakuláskor mintegy 15 000 könyvből és 1 000 kéziratból állt. Alapjainak létrehozásában felbecsülhetetlen érdeme volt jeles orientalista tudósainknak, akik könyv- és kéziratgyűjteményük, nem ritkán egész magánkönyvtáruk odaajándékozásával gazdagították az Akadémia Könyvtárát. Duka Tivadar révén a múlt század végén és az 1900-as évek elején kapta meg az Akadémia Könyvtára a tibetisztika megalapítójának, Körösi Csorna Sándornak tibeti kéziratait és könyveit, Dukának Csornára vonatkozó gazdag gyűjteményével együtt. Kaufmann Dávid hebraista végrendelkezése alapján a Könyvtárra szállt rendkívüli értékű hebraika-gyűjteménye. Ez a nemzetközi hírnévnek örvendő ún. Kaufmann-gyüjtemény 594 kéziratot, 2 000 nyomtatott könyvet tartalmaz, köztük a világon egyedülálló illuminált héber kéziratokat a 11. századtól kezdve, ősnyomtatványokat, s mindehhez csatlakozik a geniza-gyűjtemény. Vámbéry Ármin turkológus halála után fia, Rusztem adományozta atyja kéziratait és könyveit az Akadémiának, mintegy 660 művet, melyek közt 56 nagybecsű török, perzsa és arab kézirat található. Stein Aurél, Belső-Ázsia úttörő kutatója, még 1926ban elküldte az Akadémiának magánkönyvtára egy részét, 1 112 könyvet, míg a másik része az ötvenes évek elején került a Könyvtárba. A Stein-könyvtár alkotja mindmáig a Keleti Gyűjtemény Belső-Ázsiára vonatkozó anyagának a magvát. Kégl Sándor teljes gyűjteményét adta a Könyvtárnak, 11 000 művet, köztük 75 ritkaságszámba menő, nagyrészt perzsa kéziratot. Az iszlámkutató Goldziher Ignác levelezése 1932-ben jutott a Könyvtár birtokába. Ez a rendkívüli értékű levelezés 13 600 tudományos levelet tartalmaz. Ajándékozás révén került a Gyűjteménybe számos tibeti, mandzsu, s több mint 150 mongol kézirat és fanyomat. Az eltelt huszonöt évben a Keleti Gyűjtemény folyamatosan gyarapodott, főként vásárlás útján s a nemzetközi csere kifejlesztésével. A könyvállomány megkétszereződött, ma mintegy 32 000 egységből áll (kb. 44 000 kötet), a folyóiratok száma több mint 800, s ebből 500 kurrens. A kutatásokhoz szükséges alapvető folyóiratok teljes szériában megtalálhatók. A kéziratok száma elérte az ötezret, s ezek közt is jelentős a tibeti gyűjtemény, mely mintegy 3 000 egységet számlál. A sokrétű anyaghoz betűrendes katalógus nyújt eligazítást. A Keleti Gyűjtemény két egymásba nyíló helyiségből áll. Az első az olvasóterem, mely közel-keleti stílusban épült, az iszlám építőművészet motívumainak felhasználásával. Nyolc személynek biztosít kutatóhelyet. A falak mentén helyezkedik el a kézikönyvtár, szakok szerinti felosztásban. Itt találhatók az egyiptológia, hebraisztika, sémi filológia, ókori közel-keleti filológia, indológia, iranisztika,