Fekete Gézáné, F. Csanak Dóra (szerk.): A Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára, 1826–1976.

III. Különgyűjtemények - Kézirattár és Régi Könyvek Gyűjteménye

Kézirattár és Régi Könyvek Gyűjteménye A kéziratok gyűjtése az Akadémia Könyvtára alapjainak lerakásával egyidőben kezdődött. Már az 1832-es nagygyűlés megszabta a kéziratgyűjtés módját, amikor előírta „lappangó régi magyar kéziratok, ha lehet eredetiben, megszerzését, ha nem, legalább lemásoltatását". A Teleki-könyvtár mintegy 600 kötetnyi nagy értékű kéziratot tartalmazott, egyebek között kiemelkedő 18. századi tudósok (Cornides Dániel, Benczúr József és mások) levelezését és munkáit is. Ezeket kiegészítették az elnök Teleki József ajándékai, köztük a gyűjtemény egyetlen hiteles korvinája, Ludovicus Carbo: De laudibus Matthiae regis, más középkori kódexek, a Kresznerics-gyűjtemény 76 kéziratos kötete stb. A Régi Magyar Nyelvemlékek kiadása nyomán ajándékként vagy akadémiai kiadványokért cserébe számos nyelvemlék került a Könyvtár birtokába (Czech-kódex, Kinizsiné Magyar Benigna imádságos könyve, Érsekújvárikódex, Guary-kódex, Virginia-kódex stb.). Az írói hagyatékok közül elsőként Kazinczy Ferenc levelezése és kéziratai kerültek a gyűjteménybe, utóbb Arany János levelezése, Batsányi János hagyatéka, Berzsenyi Dániel, Bessenyei György, Kölcsey Ferenc kéziratai, Csokonai Vitéz Mihály hagyatéka, Kisfaludy Sándor és Károly kéziratai valamint tudóshagyatékok (Hermán Ottó, a két Bolyai hagyatékának egy része, Katona Lajos, Munkácsi Bernát, Pauler Ákos, Petényi Salamon, Reguly Antal, Toldy Ferenc és mások). A Főtitkári Hivatal folyamatosan átadta a Kézirattárnak az akadémiai pályázatokra beérkezett kéziratos pályaműveket, majd a könyvtári iratokat és az Akadémia ügyintézésével kapcsolatos más dokumentumokat, valamint a Történeti Bizottság támogatásával külföldi könyv- és levéltárakban készült magyar vonatkozású másolatokat. Az Akadémia átszervezése (1949) óta rendszeres évi összeg áll a gyűjtemény rendelkezésére kéziratvásárlásokra, így a korábban ajándékozás és szórványos vétel útján gyarapodó állomány sokszorosára növekedett. 1950-től — egyebek mellett — a következő nagy értékű irodalmi és tudóshagyatékok kerültek a Kézirattár birtokába: Ady Endre hagyatékának jelentékeny része, Babits-kéziratok, Balázs Béla hagyatéka, Dutka Ákos hagyatéka, Kosztolányi Dezső hagyatéka, Tóth Árpád-kéziratok, Romáin Rolland levelei, Móricz Zsigmond levelei, Szabó Dezső hagyatékának töredékei, Szabó Lőrinc hagyatéka, a Tevan-kiadó levelezése a modern magyar irodalom kiemelkedő képviselőivel, Veres Péter, Zalka Máté hagyatéka, továbbá Ágoston Péter, Beke Ödön, Bulla Béla, Csekey István, Domanovszky Sándor, Eötvös Loránd, Fülep Lajos, Hajnal István, Heller Ágost, Heller Farkas, Kováts Ferenc, Lukinich Imre, Molnár Erik, Moravcsik Gyula, Réthy Mór, Roska Márton, Szabó István, Szekfű Gyula, Tóth Zoltán, Veress Endre, Zolnai Béla hagyatéka, Nobel-díjas tudósok (W. Heisenberg, M. Planck, Hevesy György, Wigner Jenő Pál, Szent-Györgyi Albert) levelezésének gazdag gyűjteménye stb. 1952 óta a Kézirattár őrzi az akadémiai kandidátusi és doktori disszertációk kéziratköteteit is. Ugyancsak a Kézirattárban helyezték el az átszervezéskor a korábban önálló akadémiai emlékszobák, múzeumok kéziratanyagát (Széchenyi Múzeum, Goethe-szoba, Vörösmarty-szoba, Mikszáth-szoba), valamint a megszűné-