Fekete Gézáné, F. Csanak Dóra (szerk.): A Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára, 1826–1976.

II. A Könyvtár működése és használata - Katalógusok

A gyűjtőkör a periodikumok esetében a könyveknél jóval szélesebb körű, részben a cseretevékenység következtében, részben az akadémiai kutatási érdekeknek megfelelően. A régi könyvek beszerzése elsősorban a tudománytörténeti szempontból fontos művekre, kéziratoknál pedig az akadémiai vonatkozású és tudomány-, valamint irodalomtörténeti dokumentumok gyűjtésére irányul. A Könyvtár gyűjteményeinek gyarapításában már a kezdetektől fogva jelentős szerepet játszott a nemzetközi kiadványcsere tevékenység. E tevékenység fő feladatai: 1. az akadémiai kiadványok (elsősorban az Acta-k, más tudományos folyóiratok és könyvek esetenként nem-akadémiai kiadványok) intézményközi, kétoldalú megegyezésen alapuló cseréje; 2. a szocialista országokkal kötött állami és akadémiai megállapodások, szerződésekben biztosított kiadványcsere. A kiadványcsere jelentősége azonban túlmegy az egyébként igen fontos szerzeményezési funkción, kultúr- és tudománypolitikai célokat is szolgál azzal, hogy a világ minden részébe eljuttatja a magyar tudományos élet eredményeit tükröző akadémiai kiadványokat. 1975 végén a Könyvtár 87 állam 1 590 tudományos intézményével állt cserekapcsolatban. A cseretevékenység volumenére jellemző, hogy 1975-ben a Könyvtár 4 891 kötet könyvet és 8 186 folyóiratszámot küldött ki az országból, míg 7 439 könyvet és 5 362 folyóiratot kapott külföldi cserepartnereitől. A Könyvtár 1950 óta több példányban rendszeresen vásárolja és őrzi az akadémiai kiadványokat. E tartalék — kapcsolódva a régi Akadémiai Kiadónak a felszabadulás után a Könyvtárhoz került anyagához — biztosítja a cserepartnerek visszamenőleges kéréseinek kielégítését. A Könyvtár állománya 1975 végén összesen 1 404 665 könyvtári egységet számlált. Ennek megoszlása az alábbi: 796 897 kötet könyv 203 647 periodika 388 362 kézirategység 15 759 mikrofilm Katalógusok A Könyvtár katalógusterme az előtérből nyílik, s közvetlen összeköttetésben van egyik oldalon a könyvolvasóteremmel, másik oldalon a főraktárral. A katalógusterem egyben kölcsönzőhelyiség is. Itt található a betűrendes katalógus és az Egyetemes Tizedes Osztályozás (ETO) szerinti szakkatalógus. Ugyanitt található a Könyvtár régi, még szakrendben raktározott állományának katalógusa is. Az előtérből jobbra nyíló kisebb helyiségben van a sorozati katalógus. A sorozatban megjelent művek ugyanis az előbbi katalógusokban csak mint egyes munkák találhatók meg. Az előbbi katalógus mellett helyezkedik el az Egyetemes Tizedes Osztályozás szerint rendezett földrajzi katalógus is. Mindezek a katalógusok az olvasók rendelkezésére állnak. Hivatali használatra van még ezeken kívül egy úgyne-