Rózsa György, Csapodi Csaba et al. (szerk.): A Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára, 1826–1961.

III. A Könyvtár cserekapcsolatai

III A KÖNYVTÁR CSEREKAPCSOLATAI akadémiánk nem sokkal alapítása után hozzákezdett nemzetközi kapcsolatainak megszervezéséhez. Ezzel egy időben indultak meg a Könyvtár nemzetközi kapcsolatai is. Nagy Károly akadémikus 1832 — 33-ban Amerikáiban járt, és kapcsolatot teremtett a Magyar Tudós Társaság és a Philadelphiai Filozófiai Társulat között. Ennek elnöke, Du Ponceau — akit nem sokkal később az Akadémia levelező tagjának választott — 1833. január 5-én közölte, hogy társulata örömmel küldené cserébe 1770 óta kiadott évkönyveit Akadémiánknak. Ezzel indult meg a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárának nemzetközi cseréje. Az Akadémia titoknoka 1833. november 11-én mutatta be a nagygyűlésnek az akadémiai Évkönyvek I. kötetét. A nagygyűlés határozata szerint az Evkönyveket a következő tudós társaságoknak küldik meg: Francia Akadémia, Londoni és Edinburghi Királyi Társulat, Amerikai Filozófiai Társulat, Kalkuttai Ázsiai Társulat, C'seli Tudományos Társulat, Bajor Akadémia, Göttingai Akadémia. Berlini Akadémia, Pétervári Akadémia. A következő évben pedig a Firenzei Akadémia, a Római Régészeti Akadémia és a Stockholmi Királyi Akadémia kerültek jegyzékre. Ezekkel a küldeményekkel kezdődött meg az Akadémiai Könyvtár rendszeres cseretevékenysége. A csereküldemények kísérőlevelét, az Akadémia első elnöke, Teleki József, és Döbrentei Gábor, az első főtitkár írták alá. Ez a levél akadémiai cserénk mindmáig érvényes elvi alapjait szögezi le: a kiadványok kölcsönös megküldését a tudományt és művészetet szerető emberiség együttműködésének és tudományos segítségnyújtásnak tekinti. „A magyar tudós társaság évkönyveinek első kötetét 36