Rózsa György, Csapodi Csaba et al. (szerk.): A Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára, 1826–1961.
II. A Könyvtár használata - 5. Gyűjtemények
A Keleti osztályban összegyűjtött könyvanyag alapját, 15 000 kötetet, az Akadémiai Könyvtár különböző szakjai szolgáltatták. Pulszky Ferenc hagyatékából hatalmas keleti régészeti atlaszok, az emigráns Szilágyi Dániel konstantinápolyi könyvkereskedéséből értékes török kódexek ós régi nyomtatványok, Vámbéry Ármintól török kódexek, Duka Tivadar indiai orvos-ezredes révén Körösi Csorna Sándor tibeti kéziratai, Kaufmann Dávid végrendelkezése alapján egy nemzetközileg igen értékes héber kézirat- és könyvgyűjtemény, később Kégl Sándor nagyon gazdag perzsa és szanszkrit könyvtára, majd Stein Aurél Belső-Ázsiára vonatkozó nagyértékű hagyatéka gyarapította a könyvtár orientalisztikai anyagát. Az osztály megalakulása óta a könyvállomány megkétszereződött, részben a más könyvtárakból (kiskunhalasi Szilády Áron Kollégium könyvtára, Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár, kecskeméti Városi Könyvtár stb.) átengedett keleti anyag, részben a hajdaninál hasonlíthatatlanul nagyobb mértékű külföldi könyvrendelések és a külföldi könyvcsere révén. A Keleti osztály első helyisége az olvasóterem, amely közeikeleti stílusú, az iszlám építőművészetéből vett motívumokkal van díszítve. Az ott elhelyezett kézikönyvtár könyvoszlopai a következő népekre és kultúrákra vonatkozó fontosabb műveket tárják a kutatók elé: a bejárattól jobbra: India, Irán, a Kaukázus népei, az ókori Közeikelet, Izrael és hebraisztika, az arabok, Egyiptom és Afrika. A bejárattól balra: a magyar-keleti kapcsolatok, Törökország, egyéb török népek, mongolok és más altáji nyelvek, Kína, Indokína és Tibet, Japán, Indonézia, Óceánia. A bejárattal szemben: segédkönyvek, általános sorozatok, iszlám, buddhizmus. A belső (Körösi Csorna) teremben vannak elhelyezve a keleti kódexek, összesen 1890 mű. Ennek a szépségüknél fogva kiemelkedő darabjai: Maimonides Mózes 4 kötetes, gót stílusban illuminált Misna Tórája (1295 —96-ból), a 14. századi, renaissancestílusú Peszah Haggada, a 15. századi, ugyancsak renaissance-stílusú kétkötetes Mahzor. Híres 11. századi unikum Juszüf al-Baszir Kitab al-invhtaví-yd, amely az iszlám mutazilita filozófiai irányának egyik legrégibb, talán autográf emléke. A 665 darabból álló török kéziratgyűjteményben nagy számban találhatók 13 —14. századi ó-oszmánli nyelvemlékek és a klasszikus irodalom alkotásainak igen régi, 15—16. századi kódexei. 165 arab és 140 perzsa kódex 31
