Rózsa György, Csapodi Csaba et al. (szerk.): A Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára, 1826–1961.

II. A Könyvtár használata - 5. Gyűjtemények

közül Angyal Dávid, Bolyai Farkas és János, Budenz József, Domanovszky Sándor, Fogarasi Béla, Hajnal István, Ilatvany Lajos, Heller Farkas, Hermán Ottó, Munkácsi Bernát, Pápay József, Pauler Ákos, Reguly Antal, Simonyi Zsigmond, Szekfii Gyula, Toldy Ferenc, Varjú Elemér, Veress Endre, Vikár Béla, Voinovich Géza, Volf György hagyatékait kell kiemelnünk. Széchenyi István kéziratainak legnagyobb részét, közte naplóit, Kézirattárunk őrzi. A külföldi anyagok közül az Elischer-féle Goethe-gyűjtemény kéziratai jelentősek. Akadémiai levéltár A Kézirattárnak külön részlegét teszi ki az Akadémia irattára, alapításától az új Akadémia megalakításáig. Az Akadémiai Levéltár a következő részlegekből áll: Ülési jegyzőkönyvek (igazgatósági-, nagygyűlési-, kisgyűlési-, összes-ülési-, osztálygyűlési jegyzőkönyvek, bizottsági ülések jegyzőkönyvei), pályaművek, kiadóvállalatnak beküldött kéziratok, a Vigyázó-birtok iratai, az akadémikusok pályaművekről írt bírálatai, akadémikusok önéletrajzai, a palota építésének iratai, ügyiratok, számlák és nyugták. A Levéltár iratanyagának használatát a következő segédletek teszik lehetővé: iktatókönyvek (1859 — 1949), indexkönyvek (1891 — 1949), index-kartoték (1859 — 1880), cédulakatalógus. Régi könyvek gyűjteménye A korábban a Kézirattárhoz tartozó Régi magyar gyűjteményből és az Ősnyomtatványgyűjteményből alakult meg 1954-ben a Régi könyvek gyűjteménye. Anyaga jelenleg a következő részlegekből tevődik össze: 1. ősnyomtatványok, 2. régi magyar könyvek (1711 előtti magyar és magyar vonatkozású nyomtatványok), 3. muzeális könyvgyűjtemény (1501 —1550-ig megjelent nyomtatványok, Aldinák, Elzevirek, jelentős írók műveinek első kiadása, dedikált példányok, művészi és történeti értékű kötések, Vörösmarty Mihály könyvtára stb.), 4. újabban beszerzett, 1800 előtti külföldi és 1850 előtti magyarországi könyvek. 29