Rózsa György, Csapodi Csaba et al. (szerk.): A Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára, 1826–1961.

I. A Könyvtár története, feladatköre, kapcsolatai az Akadémiával

8. A könyvrégiségek terén elsősorban a tudománytörténeti szempontból fontos művek megszerzésére, a kéziratok terén főleg az akadémiai vonatkozásokra (akadémiai iratok, kandidátusi és doktori értekezések stb.) ós a tudománytörténeti (akadémikusok és más tudósok hagyatéka) kéziratok gyűjtésére fordítja figyelmét. Ezekkel a funkciókkal és ilyen profillal az Akadémiai Könyvtár beilleszkedett az országos könyvtárügyi életbe, most már nem pusztán elszigetelt akadémiai intézményként, hanem az akadémiai feladatok teljes vállalása mellett az országos könyvtárhálózatnak is szerves részeként. Sőt, bekapcsolódott a maga jellegének megfelelő nemzetközi szervezetek munkájába is (FID, UNESCO, ASLIB). A Könyvtár az Akadémia Elnökének közvetlen felügyelete alatt áll. A szakfelügyeletet az Akadémia Elnökével egyetértésben a művelődésügyi miniszter gyakorolja. A megsokasodott új feladatok szükségessé tették a Könyvtárban új osztályok és csoportok szervezését, s megfelelőbb munkaszervezet kialakítását, a létszám erőteljes növelését, a modern könyvtári munkamódszerek bevezetését, a szakmai tudás elmélyítését és megfelelő pénzügyi keretek, valamint férőhely biztosítását. Mindehhez az Akadémia messzemenő támogatást nyújtott. A Könyvtár jelenlegi munkaszervezete: 1. Igazgatóság (és gazdasági ügyek). 2. Szerzeményezési osztály. 3. Nemzetközi könyvtári kapcsolatok csoportja. 4. Feldolgozó osztály. 5. Olvasószolgálat. 6. Tájékoztatási-bibliográfiai osztály. 7. Folyóiratcsoport. 8. Kézirattár ós Régi könyvek gyűjteménye. 9. Keleti osztály. 10. Mikrokönyvtár ós fotólaboratórium. 11. Könyvkötészet. 20