Rózsa György, Csapodi Csaba et al. (szerk.): A Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára, 1826–1961.

I. A Könyvtár története, feladatköre, kapcsolatai az Akadémiával

bezárult az olvasóterem, s végül minden könyvtári munka természetszerűleg megállt. 1944 — 45 fordulóján a Dunaparton, különösen exponált helyen álló akadémiai épület súlyos tűzhatásnak volt kitéve. Az ország felszabadításakor az egész országhoz hasonlóan a Könyvtár is rendkívül súlyos körülmények között volt. Legértékesebb anyaga óvóhelyeken, vagy onnan elhurcolva, ismeretlen helyen nyugaton, helyiségei belövésekkel szétdúlva, raktárai ablaktalanul kitéve az időjárás viszontagságainak, világítás, fűtés nélkül. Könyvtári munkára, szolgáltatásokra gondolni sem lehetett. Halott könyvgyűjtemény állt az élő könyvtár helyén, majdnem pontosan 100 évvel a megnyitás után. E rendkívül nehéz körülmények között a Könyvtár új életre keltése, a normális munka megkezdése évek hatalmas erőfeszítését tette szükségessé (1945—48). Fokozatosan sikerült rendet teremteni a szétzilált raktárakban, előcsomagolni és visszaszerezni a biztonságba helyezett és máshova szállított könyv- ós kéziratanyagot. A munka során kiderült, hogy ami a legfontosabb, a könyv- és kéziratanyagban szerencsére aránylag csak kevés kár esett. 1948tól kezdve a kormányzat megértő anyagi támogatása és a létszámbővítés lehetővé tette, hogy az addig saját erejéből már úgy-ahogy rendbejött könyvtár a régi sebek beforrasztásán túlhaladva új, nagyobb perspektívájú fejlődés útjára lépjen. A megsérült olvasóterem szép és korszerű berendezést kapott, mellette hasonló berendezéssel folyóiratolvasó létesült, és tervek készültek további új helyiségek, raktárak berendezésére is. A Könyvtár komoly elhatározással fogott hozzá, hogy a korábbi három fő fogyatékosság (1. a túlságos magábazártság, elzárkózottság az országos könyvtárüggyel szemben, 2. a külföldi könyvbeszerzések elhanyagolása, 3. a könyvtártechnikai lemaradás) fokozatos felszámolásával ismét egyenrangú félként álljon be a magyar nagykönyvtárak együttesébe. Olvasótermét reggel 9-től este 8-ig megnyitotta, ezzel ugrásszerűen növelte a használatot. Már 1948-han 7000 művel növelte az állományt, ebből 1200 esett külföldi vásárlásra. 530 külföldi (főleg cserepéldány) és 170 hazai periodika kurrens érkezése mutatta a Könyvtárra a jövőben jellemző gyarapodási irányt. Újjáalakult a kézirattár, szervezés alatt állt a Keleti osztály. Az 1949. év már előjele, bevezető szakasza volt a könyvtár lendületes, új fejlődésének, amit az Akadémiát újjászervező 1949. 2 17