Kégl Sándor: A perzsa irodalom vonzásában: Válogatott tanulmányok. Szerk. Dévényi Kinga (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 9.)

Tanulmányok az újabbkori persa irodalom történetéből [Studies on the history of modem Persian literature]. Értekezések a Magyar Tudományos Akadémia Nyelv- és Széptudományi Osztálya Köréből 15/11 (1892) 188 o

•92 d! kégl sándor. Mondják, az emirnek úgy megtetszett a koldus beszéde, hogy azt parancsolta szolgájának, hogy tiz dinárt adjon neki. A szolga nem tudva, hogy ura hebegő, tiszszer tiz, azaz száz dinárt adott a kéregetőnek. Természetesen igen megörült a bandsa a váratlan adománynak és elragadtatásában ilyen szavakra fakadt: milyen bölcseség az Istentől, hogy egész életére hebegövé tette az emirt, hogy az egy napon boldogítsa a szegény ügyefogyottat (vers). Két évig savanyúan tartja a bort a boros edényben, hogy annak heve idővel megédesítse a szív örömét. Mennyi kincset rejt ő a föld alá, hogy azzal egy napon megsegítse a szűkölködő szegényt.» Hallottam, hogy ez a bandsa koldus egyszer így nyilatkozott: Az én szememnek az a hibája, a mi az emir nyelvének. Én kettősen látok, ő meg megismételi a szót, de mig az én szememnek tulajdonsága sajnálatra méltó testi fogyatkozás, addig az emir nyelvének hibája dicséretre méltó jó tulajdonság. Egy eszes ember jelen volt és igy szólt: ha az emir szidásodra vagy botbüntetésed kiszabására nyitná ki a száját, akkor tudódnék ki, hogy a hebegés is hiba. Mert akkor tiz csúfnév helyett százat kapnál és tiz bot helyett száz botütésben részesülnél. Ami az emirben dicsérni való, az a bőkezűsége, nem a hebegése.»

x) Néha humoros akar lenni, de ilyenkor élez helyett csak a népnek tetsző vastag tréfákat tud felhozni. A keleti embernek kevés érzéke van a nevetségesnek nemesebb faja, a humor iránt. Ka'áni sem tesz kivételt, ha élczelni akar, vagy valami ízetlen gyerekséget vagy valami illetlenséget mond. A modern pers'a irodalom szatirikus költői közt az első helyet nem Ka'áni, hanem egy másik ismert költő, Jagmá foglalja el. Jagmá Gendeki, mint neve is mutatja, Gendekben született. Jagmá csak írói neve volt, valódi nevén Abűlhassán-nak hivták. Elete körülményeiről keveset tudunk, mert a legjobb tedkerehék is csak igen sovány életrajzi vázlatot közölnek róla.

2) Annyi bizonyos, hogy Irákban tanúit és még mint fiatal ember egy Zulfikár Hán nevü persa tábornok titkárja lett. Ez utóbbi bátor katona, de igen *) Teh. kiad. 7. 1. 2) Rida Kuli Hán alig egy pár szót szentel a költő életének, úgy látszik, nem igen rokonszenvezett vele, mert csak két-három verset közöl tőle, azzal védekezve, hogy a költő divánja nincs meg nála, így kénytelen ezzel a kevéssel beérni. Megma' el fusehá II. köt. 580. 1. (646)" 76