Kégl Sándor: A perzsa irodalom vonzásában: Válogatott tanulmányok. Szerk. Dévényi Kinga (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 9.)
Tanulmányok az újabbkori persa irodalom történetéből [Studies on the history of modem Persian literature]. Értekezések a Magyar Tudományos Akadémia Nyelv- és Széptudományi Osztálya Köréből 15/11 (1892) 188 o
-30 D; KÉGL SÁNDOR. viszonyai és egyéb életkörülményeiről édes keveset tudunk. — A Megma" el fuselrn a régibb és ujabb tedkerehékkel együtt szörnyen fukarok az életrajzi adatokban. Ugy látszik, a persa közönség nem érdeklődik nagy költőinek családi viszonyai és magánélete iránt. Az életrajz-gyűjteményekben található életirások, melyek néha elég terjedelmesek, néhány száraz tény felsorolása mellett csupa magasztalásból, dicséretből állanak. Nagy szorgalommal, jobb dologhoz méltó kitartással faragják íróik a szebbnél szebb frázisokból álló körmondatokat, dagályos, nehéz irályban irt helyeik próbára teszik az olvasó türelmét és nyelvismeretét. De ha nagy figyelemmel átgázol az ember a szóvirágok és ékes hasonlatok tömegén, csak akkor veszi észre, hogy alig tud többet a költőröl, mint tudott az életrajz elolvasása előtt. Ka'ániról például, kiről annyi életrajzot irtak, alig tudunk többet, mint valamelyik harmadrangú költőröl, kivel két sorban végez a tedkereh iró. Ka'áni kora árvaságra jutott, mert a Geng Sájegán szerzője szerint hét-nyolcz esztendős korában elveszté atyját. 1) Atyja halála után Khoraszánba ment tanulni, hogy miért ment el Sirázból, azt nem mondják meg életirói. Nagy szorgalommal és kitartással tanult és már kilencz éves korában verseket kezdett irni. — Keleten gyorsabban fejlődik, korábban érik meg az ember, de kilencz éves gyermek költö még ott is ritkaság, csoda számba megy. Khoraszánban akkoriban Hasán 'Ali herczeg, dísznéven Suga' es Seltenet volt a helytartó. A herczegnek úgy megtetszettek a gyermek-költő versei, hogy szerzőjüket, az ifjú Ka'ánit felvette udvarába. 2) Ka'ánit, mint sok mást, nem kábította el a korai siker, hanem jól felhasználva a kedvező alkalmat, ismereteinek kiegészítéséhez látott. Az arab nyelvet, melyen az egész mohammedán míveltség alapszik, beható tanulmány tárgyává tette. Nagy előszeretettel olvasta az arab költőket és történetírókat. Alapos, nem mindennapi arab nyelvismerete különösen meglátszik prózai müveiben, hol nem ritkán találhatni kevéssé ismert arab szavakat és kifejezéseket. Nem elégedve meg a persával és az arabbal, a törököt is elsajátította a végett, hogy eredetiben élvezhesse a török köl*) Geng Sájegán 302. lap. ") fyá-? CysaJ Lw ^cLeJü tiSy- jö X^X ^U® ^ Geng Sájegán 363. lap. oAL> (joLolvíJ vcaxoLm» (604) 58
