Kégl Sándor: A perzsa irodalom vonzásában: Válogatott tanulmányok. Szerk. Dévényi Kinga (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 9.)

Emir Khoszrev, Értekezések a Magyar Tudományos Akadémia Nyelv- és Széptudományi Osztálya Köréből 21/10 (1911) 44 o

emír khoszrev. lí szerencsés csillag együtt állása). Ez egy történelmi tárgyú költemény, a melynek hősei Nászirud-Din és Mu'izz ud-Din. Maga a történet csaknem belefullad a sok allegóriába, s értéke csakis irálya szépségeiben rejlik. A költemény érdekes, a mennyiben jellemző példája a korában kedvelt írmodornak. Mint insa-író Khoszrev Raszá il ul'idsaz czímű, a levélstílusról szóló művével remekelt, mely a legtöbbet tanulmányozott e nemű művek egyike. Az Insá-i Emir Khoszrevi levelekben foglalva szól sok mindenféléről, szufizmusról, perzsa és hindu zenéről. Prózában írt elbeszélése, a Gsehár dervis hindusztánira lefordítva Bág 0 Bahár czímmel a hindusztáni irodalom legismertebb terméke lett. Nagy érdeme Emir Khoszrevnek, hogy megírta az akkoriban még alig használt, úgyszólván gyermekkorát élő hindusztáni nyelvnek első nyelvtanát, a kezdő sorairól Khálik bárinak nevezett versbe szedett nyelvkönyvet, melyet még most is használnak a hindusztáni iskolákban.*) A perzsa nyelven írt nyelvtan, ha ugyan megérdemli ezt a nevet, versbe foglalva adja elő a hindu nyelvanyagot. Például : «Az éjnek fia (arabul) az égnek a holdja. A hold az éjnek a fia (hindu nyelven) ez az arab kifejezés értelme. A lail a. m. a sötét éjszaka arab nyelven. Tudd meg jól, sötét éj ez hinduul.**) Minden rendszer nélkül magyarázza az arab és hindu szavakat. Rendkívül gyerekes egy szókönyv. Például: Ha kérdezik tőled, mi a himár — szamár az. Hinduul gadhá az a teherhordó állat. A nyúl annyi mint *) Cet ouvrage a une grandé celébrité, et il y en a plusieurs éditions, de Mirat, de Cawnpur, d'Agra, de Lahore. II est usité dans lea écoles. Garcin de Tassy, Histoire de la littérature hindouie et Hindoustanie. II. kiad. (Páris 1870) II. 208. 1. **) Heszt ibn-ul lejl máh-i ászmán Csand betá rát ká tázi zubán Lejl seb dldsúr der tázi zubán Rát ándhjári tú nlkűter midán. Khalk Barl (Bombay 1318) 6. 1. 583 515