Kégl Sándor: A perzsa irodalom vonzásában: Válogatott tanulmányok. Szerk. Dévényi Kinga (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 9.)

Tanulmányok az újabbkori persa irodalom történetéből [Studies on the history of modem Persian literature]. Értekezések a Magyar Tudományos Akadémia Nyelv- és Széptudományi Osztálya Köréből 15/11 (1892) 188 o

1)0 d; kégl sándor. nyossága mellett, a legtermékenyebb persa költők egyike, Rida Kuli Hán szerint csak egyik nagyobb költeménye, a kiadatlan Világ Lapjai (Seháíf ul a em), öt könyvben kétszázezer verssort tartalmaz, tehát háromszor akkora, mint Sáh Námeh. A minőség nincsen arányban a mennyiséggel. Furúg ed-Din versei nem haladják meg a középszerűséget. — Egyik versében így írja le a tavaszt, mely kimeríthetetlen forrása a persa költészetnek. «Tavasz van, és a a korhelységnek van most az évadja. A kertek és ligeteknek van most az idényök. A rózsatő olyan magasra nőtt, mint Jemen völgyének pálmafája. — Az alakokkal kivarrott, kiterített szőnyeg kinyílt rózsákkal van behintve. A harmatcsepp úgy ül a rózsalevélen, mint a gyémánt a topaz és korallon. A sötétség országa nincs ugyan a mező szélén,

1) de ezért ott ezer élet forrása fakad. A madarak Dávid király zsoltárára gyújtottak, úgy hogy olyan lett a kert, mint Salamon király trónja. A tulipán lábára békót vert a víz, te azt mondanád, hogy olyan az, mint József a börtönben. Arról az esőcseppeket hullajtó felhőről meg azt mondanád, hogy az egy síró fekete néger. Mit húsúi a könnyező feketén az, a kinek nevető pohár van a kezében, mit fél a bőgő sárkánykigyótól (a mennydörgő felleget érti) az, kinek van gyógyszere.» A keleti költők szokásos modorában beszól a szerencse változandóságáról «Nézd az eget és annak felfordult forgását. Ne csaljon meg téged reggeli békéje. Ne feledkezzél meg harczának éjjeli rohamáról. Erővel tépd le lantjának húrjait. Zúzd össze kővel rózsaszínű l) Czélzás Nizámi-nak Nagy Sándor könyvében leírt mondájára, mely szerint az élet forrását a sötétség országa veszi köriil. (604) 118