Kégl Sándor: A perzsa irodalom vonzásában: Válogatott tanulmányok. Szerk. Dévényi Kinga (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 9.)
Kégl Sándor tanulmányai, tudományos öröksége (Sárközy Miklós)
SÁRKÖZY MIKLÓS Kégl egyetemistaként a budapesti egyetem bölcsészettudományi karán folytatott tanulmányokat, ahol olyan kiváló tudósok voltak mesterei, mint Vámbéry Ármin és Goldziher Ignác. A korabeli képzési rendszernek köszönhetően, Kégl egyszerre tanult arabul, oszmán-törökül és perzsául. Idegen nyelvekben mutatott virtuozitását Kégl később is szívesen csiszolta, az első világháború alatt a birtokára került mordvin nemzetiségű cári hadifoglyoktól például mordvinul is tanult öccse szerint. De Kégl jól tudhatott szanszkritul is, hiszen egy ideig ilyen tárgyú órákat is tartott a pesti egyetemen. Olvasási szinten emellett elsajátított bizonyos skandináv nyelveket is. Jóllehet disszertációját 1889-ben még Goldzihemél írta arabisztikai témában, Kégl Sándort érdeklődése csakhamar a klasszikus perzsa nyelv felé vonzotta. Mindebben nagy szerepet játszott 1890-es közel féléves perzsiai tanulmányútja. Ettől fogva Kégl - bár orientalisztikai érdeklődése mindvégig széles horizontot ölel fel - tudományos tevékenysége nagy részét az iranisztikának szentelte. Teheránban tanult, könyvek sokaságát vásárolta meg és perzsa népdalokat is gyűjtött. 1890 után jelennek meg első fontosabb publikációi is, és 1893-ban Kéglt a perzsa nyelv és irodalom magántanárává nevezik ki (vagyis fizetés nélküli oktató lesz, ami neki kevesebb fejtörést okozott, mint Goldzihemek, hiszen Kégl biztos anyagi háttérre támaszkodott) a budapesti egyetem bölcsészettudományi karán. Kégl ettől kezdve egészen 1920-ban bekövetkezett haláláig igen intenzív tanári tevékenységet folytat. Áttekintve a korabeli egyetemi tanrendet, Kégl főleg klasszikus perzsa irodalmi szövegolvasásokat tart, a legnagyobbak, Häfiz, Sa cdi, RümT, cUmar Hayyäm, NizämT műveiből válogatva. Emellett azonban időnként indológiái tárgyú kollégiumai is vannak, melyek keretében főleg szanszkrit irodalmat oktat. Kéglt 1914-ben, Vámbéry halála után egy évvel terjesztik fel a budapesti egyetem rendes tanárává, a javaslatot tevő bizottság elnöke Schmidt József volt, de olyan, a budapesti egyetem bölcsészettudományi karán elismert professzorok is támogatták kinevezését, mint Goldziher Ignác, Mahler Ede vagy Szinnyei József. Ennek ellenére máig nincsen nyoma Kégl rendes tanári kinevezésének, s ennek tényét egyetlen későbbi dokumentum sem támasztja alá. 1 1906-ban a Magyar Tudományos Akadémia is - több sikertelen kísérlet után - levelező tagjává választja Kégl Sándort. Az ezzel kapcsolatos hercehurca nyomai végigkövethetőek a korabeli dokumentumokban, a késlekedés pontos okait máig homály fedi. Kégl akadémikusként szorgalmas mun1 Dévényi Kinga - Kelecsényi Ágnes: "Életrajz" http://kegl.mtak.hu/hu/02.htm, kutatás, letöltve: 2011. szeptember 20. 10
