Goldziher Ignác: Az arabok és az iszlám / The Arabs and Islam. 2. köt. Szerk. Ormos István. (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 8.)

Rainer főherczeg papyrus-gyűjteménye. In: Budapesti Szemle 78 (1894) 1-20. [Heller 168]

18 Rainer jVilterczrt/ iKijii/rii.s-i/i/iijteiiie'ni/e. ponttól távol esö Egyiptom még inkább lehetett színhelye a szüntelen villongásoknak és nyugtalankodásnak. Állandó volt az'Ali családja pártjának összeesküvése az e családot jogaitól megfosztó uralkodók ellen. Midőn Mutavakkil abbászida khalifa (kinek még hiteles arczképét is közli a Führer 206. lapján), a IX. század közepe felé kegyetlen üldözés alá fogta az 'alida párt híveit, a 775. számú papyrusdarabon megőrzött okiraton, az üldözött párt egy tagja imádság alakjában ecseteli a szomorú helyzetet. Ez írat alkalmasint a párt között való csendes terjesztésre volt szánva. Ugyanabban az időben veszi kezdetét a török elem elhatalmasodása a khalifai birodalomban. Bagdadban az uralkodó az udvar személyes biztonsága érdekében török testörsereget szervez. E testőrség csakhamar a legnagyobb befolyást gyakorolja az állam ügyeire. Valóságos soldatesca-uralom fejlődik Bagdadban. A hasonkorú költészeti irodalom alapján már más alkalommal *) vázoltam azon elkeseredett hangulatot, melyet a török elem fölülkerekedése és az általa támasztott belső társadalmi viszonyok az arab nemzetben keltettek. A török befolyás, mint a főherczeg gyűjteményének föntemlített darabjaiból látható, az egyiptomi viszonyokat is belevonta körébe. Legérdekesebb e tekintetben a 763. szám alatti papyrusdarab: Al-Muntaszir-billáh trónörökös sajátkezű rendelete, melylyel 856-ban a török Abbászt Egyiptom és Barka helytartójává nevezi ki. Ez okirat legelső hiteles, hasonkorú nyoma a török elem elharapódzásának az iszlám közügyeinek vezetésében. Mint az iszlám politikai fejlődése egy nevezetes fordulópontjának közvetlen kortársa nagy fontosságú. De nem telt sok időbe és már az egyiptomi arabságnak is elégületlenségét látjuk a hatalmaskodó törökök ellen, kik a politikai és vallásos életben a hegemóniát az arab aristocraták kezéből kiragadták. A mit a történeti források a Középegyiptomban kitört lázadásokról elbeszélnek, annak most actuális megvilágításával találkozunk a papyrus-gyüjteményben. A 78S. szám alatti írat nem egyéb egy 867-ben kibocsátott lázító körlevélnél, «a földbirtokosokhoz, bérlőikhez és szolgáikhoz, úgy mint a parasztsághoz elnyomóik ellen, ugyanis az adófelügyelők, a török rendőrfőnök és a helytartó ellen». *) Muliammedanüehe Studien, I. kötet, 150—153., II. köt. 60. lap. [616]