Goldziher Ignác: Az arabok és az iszlám / The Arabs and Islam. 2. köt. Szerk. Ormos István. (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 8.)
A pogány arabok költészetének hagyománya. Budapest, 1892, 69 p. (MTA Értekezések a nyelv- és széptudományok köréből, XVI. köt., 2. sz.) [Heller 158]
50 GOLDZ1HER IGNÁCZ. tudóssal mindenféle monotheistikus áramlat létezését tételeznök fel a pogány Arábiában. A diván kiadója, Geyer, meg az idézett szavakban Ausz keresztyénsége mellett lát bizonyítékot. 1) De bajosan lehetne feltételezni, hogy keresztyén ember akár csak oly feltételes, mondhatnók skeptikus módon, a pogányság istenségeinek neveit esküben alkalmazta légyen. Az iszlám-előtti időből fenmaradt keresztyén-arab költészetben ily «Al-Lát és Al-'Uzza»féle invocátióra nem találunk analógiát. VIII. A pogány araboknak nagyon gazdag és változatos volt a pantheonjok. S ez netn csak a déli arabokra meg a finomabb művelődési viszonyok között élő ójszakiakra, hanem a középső arabságra nézve is egyaránt áll, ugyanazokra nézve tehát, kiknek köréből mint művelődésük egyedüli emlékét azon költeményeket birjuk, melyeknek hagyománya teszi ez értekezésünk tárgyát. A pogány arabok istenségeire és ezek kultusára nézve meglehetősen sokoldalú adataink vannak, melyeknek történelmi értéke a tudomány mai állásáról biztosan ellenőrizhető. Az arab hagyományból meríthető adatokat a görög és római Írókban (egészen vissza Herodotosig) és az egyházi irodalomban található tudósításokkal hasonlíthatjuk össze a czélból, hogy a pogány arabok vallásáról valamennyire biztos képet alkothassunk. Ily képet most Wellhausen úttörő munkájában »Az arab pogányság maradékai» 2) nyújt, mely az e téren kísérletező Osiander és Krehl eredményeit jóval meghaladja. Ha el is kell vetnünk azt a mesés értesítést, hogy a pogány arabok szentélyében, a mekkai ka'bában, 360 különféle bálvány volt felállítva, az épp említett munka most rendszeres számot ad nekünk azon istennevekről, melyek, a Koránban említett pár néven kívül, a régi arabok között a kultusz tárgyát tették. ') Gedichte inul Fragmente (les Ans Um Hajar, gesammelt, herausgegeben und ubersetzt von Dr. Ii. G. (Bécs 1892. A es. akadémia értesítőjében,. Phil. hist. Classe CXXVI. köt.) '') V. ö. Budapesti Szemle LXVI. kötet 103. lap. (142) [578) * 1
