Goldziher Ignác: Az arabok és az iszlám / The Arabs and Islam. 2. köt. Szerk. Ormos István. (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 8.)
A buddhismus hatása az iszlámra. Budapest, 1902, 44 p. (Előadások Körösi Csorna Sándor emlékezetére, II.) [Heller 242]
42 GOLDZTHER IGNÁCZ. Béget, A kik nem élethossziglan itélik magukat az egyedüllétre, a meditatio e fontos kellékének korszakonkinti szabályosságban vetik magukat alá. Különféle dervisrendeknek e tekintetben különféle szabályaik vannak. A khalvati rend, mely e gyakorlattól kölcsönözte nevét, évenkint egymásután következő 40 napon át követeli hozzátartozóitól a böjttel összekötött teljes elszigeteltséget (csilleh). Más rendek, p. o. az Egyptomban elterjedt Demirdasi rendnek regulája három napi khalvattal elégszik meg, mely idő alatt a dervisek még a beszédtől is tartózkodnak. 1 Ez az idő kizárólag a meditatiónak van szentelve. E téren a szúfiság teljesen buddhista alapon áll. Tőle kölcsönözte a murákabát, a meditatiót, mint a Nirvána eléréséhez vezető statio eszméjét.® V. Végezetül még egy vonatkozásról szólhatunk azok közül, melyekre az iszlám a buddhismussal lépett. E pontban már nem eszmék átvételéről és hatásáról, hanem helyi hagyományok átmódositásáról van szó. Nemcsak az iszlám ad alkalmat azon tény megfigyelésére, hogy valamely győztes vallás magába szíjjá a legyőzőttnek hagyományait, saját rendszerébe olvasztja őket, melyben egyszermind tij irányt, uj jelentést, sőt uj alakot nyernek, úgy hogy őseredeti jelentőségük sokszor alig ismerszik fel az uj lepet alatt. Öntudatlan folyamat ez, melytől távol van minden szándékosság, minden czélzatosság. Valamint a győző iszlám egyiptomi, syr és egyéb hagyományokat szítt magába, ez átalakítási folyamat utján régi isteneket muhammedán szentekké avatván, 8 úgy kebelezte he a kiszorított buddhismus hajdani fészkeinek szent hagyományait is. Ez átalakítás folytán a régi buddhista szokások residuumai néha elvesztik szent jellegüket és profán alakú maradékokként folytatják 1 Lane, Manners and customs of the modern Egyptians 5-ik kiad. I. k. 309. 1. • L. Oldenberg, Buddha 322. és kk. 11. 3 Az Iszlám 215—248. 1. [902]
