Goldziher Ignác: Az arabok és az iszlám / The Arabs and Islam. 2. köt. Szerk. Ormos István. (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 8.)
A pogány arabok költészetének hagyománya. Budapest, 1892, 69 p. (MTA Értekezések a nyelv- és széptudományok köréből, XVI. köt., 2. sz.) [Heller 158]
20 GOLDZIHEIl IGNÁCZ. prózában folyó előadás), megkülönböztetésül a már említett kúpjaitól, melyet a versek rímeiről használnak. Azért hozom itt elő ismét a káfijat-ot, mert a szads' műszóra nézve ugyanazon fogalmi korlátozás foglalt helyet a rlietorikában (ide sorolják a makámát), mint a minő a kafijat-ra nézve a verstanban. Láttuk, hogy káfijat eredetileg maga a bűvölő vers, később pedig csupán a rímet nevezik így. Hasonlóképen járt a szads' műszó is. A rhetorikus elmélet a prózai rímet nevezi e szóval, mely eredetileg a káhin teljes kuruzsló mondását jelöli. Érdekes azt is hozzátenni, hogy a szads'a. tulajdonképen galambturbékolás; nem akarom csupán etymologiai alapon bizton állítani, hogy talán a kuruzsló káhin-ok előadása módjától nevezte a nép mondásaikat galambturbékolásnak. 1) l)c ez sem lehetetlen.' 2) A szads' adja elénk az arab poesis legprimitívebb alakját, kapcsolatban a poesis legősiebb alkalmazásával, a kuruzslással és prófétálással. S ezt annál is inkább állíthatjuk, minthogy maga Muhammed a Korán régibb darabjaiban teljesen e formát használja. 8) Ez volt az inspiratió megnyilatkozásának szokott formája a pogány araboknál; a kuruzslók és próféták 4) egyaránt használják. Mind azon úgynevezett hamis Koránok, melyeket a Muhameddel versengő arab próféták a nép elé adtak, valamint azon művészi alkotások, melyekben későbbi századokban egyes szabad szellemek a Korán utólérhetőnek vélt ékesszólását lealacsonyítani törekedtek, 6) a szads' alakját használják. Az araboknál ez volt a költészet ') Gabriel angyal a hagyomány szerint a prófétával úgy beszélt, miut a «malomkő zümmögése» (Kadavijji-l-rahá) Ihzd ali/úba, II. köt. 340. lapján. s) Minden esetre megemlítésre méltó ez összefüggésben, hogy Je», 38: 14 (ehgeh kajjöná) 59: 11 (kajjónim hágó nehgeh) a galambok nyögésére ugyanazon szó van használva (liga), mely az arab hdxa (a hidsá' tőszava) eredeti értelmét magyarázta. A szads' talán synonym szó a hidsá' mellett. ®) Azonban illetlennek tartják a Korán rímelési viszonyaira a szads' szót alkalmazni, mert ezáltal a Korán galamb turbékolásával azonosíttatnék. L. Mehren, Rhetorik der Araber (Kopenhagen 1853) 193. lapján. *) A káhin (kuruzsló) és nabi (profeta) között azt a különbséget tették, hogy amaz néha eltalálja az igazat, néha pedig nem (juszib vajukhtij ív nabi mindig eltalálja (juszib valá jukhti') Uszd al-i/úba III. köt. 70. 1. 5) Lásd ezekről Muhammedanisrlw. Studien II. köt. 301—404. lapjain.
