Goldziher Ignác: Az arabok és az iszlám / The Arabs and Islam. 2. köt. Szerk. Ormos István. (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 8.)

A mahdi országából. In: Budapesti Szemle 88 (1896) 161-194. [Heller 188]

102 A mahdi országából.. után «fiatal Nuba-leányok kezükbe fogják a zsákmányul ejtett lovak kantárát és lassú léptekben a hegy felé vezetik, mialatt társnőik tánczot lejtenek a győzők előtt és szép énekekkel magasztalják őket.»*) Ellenben a dicstelenül hazatérőt az asszonyok gúnyos mondásai fogadják. Erre meg Slatinból meríthetünk egy példát. Még dárfuri kormányzósága idejében a hatáskörében levő maalia-arabok sejkhjévé valami Ali valad Hagart nevezett ki. Ekkor már a Slatin tartományát lakó arabok közül sokan az egyiptomi iga lerázásáról tanakodtak. Valami Belel Nagur, a zizegat törzs sejkhje állt élén az összeesküvésnek ; gyűlést hitt egybe, hogy a lakosságot fölkelésre izgassa. Ali valad Hagar, mint a kormány tisztviselője közbelépett és a bujtogatót elfogatta. «Apósa és néhány híve kíséretében ő is elindult a találkozás helyére, hol az egybegyűlteket, kik közt a saját törzséből is voltak néhányan, szétoszlásra szólította föl. Midőn nem engedelmeskedtek, élénk szóvitára, majd pedig harczra került a dolog, melyben Ali és pártja a rövidebbet húzták. Otthonn, még hazaérkezésök előtt, az a hir terjedt el, hogy az ellenség őket megfélemlítette és futásra kényszerítette. Ali valad Hagar felesége férjét gúnydallal fogadta. «Férjem struczkakas, apám meg a struczjércze, (mindketten egyformán kelepczébe kerültek).»**) E gúnydal Ali becsvágyát oly annyira izgatta, hogy minden jó tanácsot visszautasítva, ismét harczba rohant. «Soha sem fogok menekülni — úgymond — hogy életemet mentsem. Jobb nekem, ha elesem, mint hogy nevemet asszonyszájból gúnyolni halljam.» Ezzel neki indult az ellenségnek és addig harczolt, míg egy hajító dárda fején találta».***) Apósa is mellette esett el. Nejét pedig, ki gúnydalával férje és atyja halálát okozta, rabszolgaságra hurczolták. Azonban nem ily adatok gyűjtése és közlése képezi czélját s Slatin pasa munkájának. Csak szórványosan akadunk reájok a két kötetben. A szerző katona ember. Legelső sorban azok a harczias események érdeklik, melyek következtében az egyiptomi Szudán alig három óv lefolyása alatt a mahdi birodalmává- változott át. Bár Ohrwalder is elég lelki*) Ohrwalder 19. 1. **) Az eredeti arab gúnymondásból kiegészítve. ***) Slatin I. köt. 191. lap. [695]