Goldziher Ignác: Az arabok és az iszlám / The Arabs and Islam. 2. köt. Szerk. Ormos István. (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 8.)

A történetírás az arab irodalomban. Budapest, 1895, 49 p. [Heller 179]

20 A történelirás az. arab irodalomban. alkalmúl egy tényleg uralkodó dynastia, melynek érdekeit szolgálná a történetíró. Midőn a mongol erőszak az abbaszidákat elűzi a próféta trónjáról, egy buzgó siita-párti író akad még, ki az iszlám ügyeinek szerencsétlen fordulatát épen csak az abbászidáknak rója fel bűnül, és ép úgy bánik el a bukott dynastiával, mint ennek történetírói eddigelé az omajjádákkal bántak volt el. Az Al-Fakhrí czímű történelmi munka, melyet Ibn al-Tiktiká 1302 körül írt, a legutolsó irányzatos munka ez irodalomban. Az abbászidák szerencsétlenségét azon jogfosztásból magyarázza, melyet az Ali és Fatima családján elkövettek.*). Hulagu az ő felfogása szerint az Isten ostora, valamint Nabukodonozor volt a Jesájás és Jeremiás szemében. Az ezután következő történelmi compilátiók már teljesen figyelmen kívül hagyják e szempontokat. Pusztán tényeket jegyeznek fel, a melyeket az clődjök körülményes előadásából, kivonnak. Nom tőrödnek az isznádokkal, nem az egy tónyro vonatkozó ellenmondó versiókkal. Könnyű nekik ezeket kiegyeztetni egy közös formulát találni, mely az ellenmondásokat kiegyenlíti. A legjobb esetben nem is adják magokat ily kiegyeztetésre ; hanem akülönféle tudósítások közül tetszés szerint egyet kiválasztanak és azt illesztik bele rendszerökbe. E compiláló tevékenységet már Ibn al-Athír (megh. 1232-ben) kezdte meg krónikájával,**) melyben a történetet Al-Tabarí, és a hol ennek műve megszakad, egyéb források alapján egészen a saját koráig viszi le. Csak a legújabb időben nyertünk egy fiatal német orientálistától, Brockelmann Károlytól, egy alapos tanulmányt, mely e compilátiónak a forrásaihoz való viszonyát felderíti.***) *)Elfachri: Gcse.hichte der islamischen Reiche vom Anfang bis zum Ende des Chalifates. Arabisch herausgegeben von W. Ahl wardt. (Gotha, I860); újabb kiadás H. Derenbourg-tól: IRsloirc du Khalifat et du vizirat drpuis leurs oritjincs jusi/u' it. la ehule du Khalifat Abbasidc de Bagdädh avec des prolorjoméne.s sur les prineipes du fjouvernement par Ibn'-al-Tiktaka. (Paris. 1895.) **) Chronieon quod Pcrfeetissimum (cl-Kamil) inscribitur. Edidit C. J. Tornherg, 14 küt. Leiden, 1851—1876. Vannak keleti kiadásai is. ***) Das Verhältniss von Ibn al-Alhir's Kdmil fi-l-ta'rikh zu Tabaris etc. Strasshurg, 1890. (doctori dissertatio). [680]